Kołobrzeg

lengyelországi város

Kołobrzeg ([kɔˈwɔbʒεk], Loudspeaker.svg kiejtése, németül: Kolberg, kasub nyelven: Kòlbrzég) város Lengyelországban, a Nyugat-pomerániai vajdaságban, mintegy 47 000 lakossal. Jelentős kikötőváros.

Kołobrzeg
Kołobrzeg, wejście do portu - panoramio.jpg
Kołobrzeg címere
Kołobrzeg címere
Kołobrzeg zászlaja
Kołobrzeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Irányítószám 78-100–78-106
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség46 716 fő (2015. jún. 30.) +/-
Népsűrűség1 817,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1,0 m
Terület25,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Kołobrzeg (Lengyelország)
Kołobrzeg
Kołobrzeg
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 54° 10′, k. h. 15° 34′Koordináták: é. sz. 54° 10′, k. h. 15° 34′
Kołobrzeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kołobrzeg témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Balti-tenger partján fekszik, a Parsęta folyó torkolatánál. a Nyugat-pomerániai vajdaságban.

TörténeteSzerkesztés

Kolberg 1277-ben Cammin zárdának jutott birtokába, amellyel együtt 1648-ban Brandenburghoz került. 1760-ban, hétéves háború során, a svédek és oroszok sikertelenül ostromolták; 1761-ben Pjotr Rumjancev négy hónapi ostrom után megadásra kényszerítette.[1][2] A negyedik koalíciós háborúban, 1807-ben Napóleon hadserege ostromolta meg a várost. Gneisenau, Ferdinand von Schill és Joachim Nettelbeck polgár parancsnokságával a katonák és a polgárok megvédték városukat. A vár egészen a békekötésig a poroszok kezében maradt. A történelmi eseményt a nemzetiszocialista propaganda 1944-ben, a Kolberg című – hatalmas költségű – játékfilm készítéséhez használta fel. A város történelmi központja a második világháború idején megsemmisült.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895) 675. old.
  2. Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)


ForrásSzerkesztés