Főmenü megnyitása

Košute

település Horvátországban

Košute falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Košute
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21240
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség1740 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság334 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Košute (Horvátország)
Košute
Košute
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 37′ 30″, k. h. 16° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 37′ 30″, k. h. 16° 42′ 00″

FekvéseSzerkesztés

Splittől légvonalban 25, közúton 40 km-re északkeletre, Sinjtől 12 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re északnyugatra a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti részén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 15. században említik először de bizonyos, hogy ezen a termékeny mezőn már évezredek óta élnek emberek. 1513-ban Trirljjel együtt Košute is török kézre került. A török uralom alatt 1537-től az újonnan alapított Klisszai szandzsák része volt. 1686-ban Triljjel és környékével együtt felszabadult a török uralom alól, de az 1699-es karlócai béke értelmében török kézen maradt. Az 1718-ban megkötött pozsareváci béke értelmében az új határt már a Kamešnica- és a Dinári-hegységnél húzták meg, így a település végleg felszabadult. A velencei uralom első éveiben Boszniából, Hercegovinából és Poljicáról érkezett új keresztény lakossággal telepítették be. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 424, 1910-ben 862 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Dodiga nevű településrészén az 1970-es évekig lignitet bányásztak. 1942-ben a bányászok a berendezéseket működésképtelenné tették, hogy a megakadályozzák a megszállóknak a szén további kitermelését. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 1740 lakosa volt. Katolikus hívei a trilji Szent Mihály plébániához tartoztak. 2012. augusztus 20-án a spliti érsek megalapította az önálló Jézus szíve plébániát.

LakosságSzerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
424 717 396 682 766 862 1419 1042 1184 1278 1429 1659 1666 2122 1752 1740

NevezetességeiSzerkesztés

  • Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 2004-ben kezdték építeni az új temető mellett Ante Kuzmanić tervei szerint. Felszentelése 2007. június 15-én történt. Modern egyhajós épület homlokzata előtt nagy előcsarnokkal, homlokzatán körablakkal. Harangtornya három emelet magas, az épület északi sarkán magasodik.
  • A kis Szent István úti kápolnát 2000-ben emelték az iskola épülete elé.

GazdaságSzerkesztés

A lakosság régen főként a mezőgazdaságból és az állattartásból élt. Mára nagyrészt felhagytak ezzel a tevékenységgel. Dodiga nevű településrészén az 1970-es évekig lignitet bányásztak.

OktatásSzerkesztés

A településen alapiskola működik, mely a trilji alapiskola területi iskolája.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés