Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen

(Kobb Farkas szócikkből átirányítva)

Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, egyes magyar nyelvű forrásokban Kobb Farkas, másként Cobb vagy Kopp (Bitburg vagy Niederweis, akkori Luxemburgi Hercegség, Német-római Birodalom, 16101679) német katonatiszt, Habsburg német-római császári ezredes, táborszernagy.

Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen
Wolfgang Friedrich Cob.jpg
Született 1610[1][2]
Bitburg
Meghalt 1679 (68-69 évesen)[1][2]

16451646 között császári alezredes a Gallas gyalogezrednél, később bajor ezredes. 1660-tól a szatmári német helyőrség parancsnoka.

Történelmi szerepe szatmári várkapitány korában, a Petrőczy-Szuhay-Szepessy-féle felkelés alkalmával kezdődött. Ügynöke, Barkóczy István által, pénzzel, ígéretekkel és a „császár szavával” átpártolásra bírta a magyar hajdúságot, miután az ő német és horvát hada időközben egyesült a Spankau és Esterházy vezetése alatt álló fősereggel. Györke mellett (akkori Abaúj vármegye) 1672. október 26-án az ütközet hevében vitte végbe árulását, megbuktatva az egész felkelés ügyét (lásd: györkei csata).[forrás?] A legyőzött felkelőkkel szemben Kobb szörnyű kegyetlenségeket követett el. Szabályszerűen vadászta őket, felakasztatta, karóba húzta, kerékbe törte azt, aki kezébe került.

1670-ben Strassoldo helyébe a kiirtás kérlelhetetlen politikáját képviselő Kobb tábornokot tette kassai főkapitánnyá, és a 13 felvidéki megye katonai főparancsnokává. Kobb azzal kezdte küldetését, hogy körleveleket bocsátott ki, melyekre vörös akasztófát, karót és kínzókereket festetett, halálnak halálával fenyegetve mindenkit, aki a kurucokkal tart, vagy fegyvert mer hordani. Egyedül a kassai piacon 22 magyart húzatott karóba, és azonkívül még 40-et végeztetett ki ugyanott a legválogatottabb kínzások közt. Szintén 1677-ben Kobb Wesselényi ellen megindulva, átkelt a Tiszán, de tapasztalva, hogy a zsoldjában lévő magyarok mind sűrűbben szöknek el, hadait visszavonta, csupán Barkóczyt és Collaltót hagyta hátra a Tisza-vonal védelmére. Időközben a francia külügyi politika, Teleki Mihály erdélyi magatartása és a mind komolyabb méreteket öltő magyarországi elégedetlenség hatására a bécsi udvar a békülékenyebb politika felé hajlott. E fordulat első ténye volt, hogy még 1677-ben visszahívták a „véreskezű” Kobb tábornokot Kassáról, és a helyébe emberségesebb utasításokkal Wrbna grófot küldték ki főkapitányul.

Kobb Farkas neve hosszú időn át átkos emlékezetű maradt; együtt emlegették Spork, Spankau és Caraffa nevével.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. a b MAK (lengyel nyelven)