Kocsisovszky Jusztin

Kocsisovszky Jusztin (?, 1817 – Győr, 1871. szeptember 22.)[1] színész, színigazgató, honvédszázados.[2]

Kocsisovszky Jusztin
Született 1817
Elhunyt 1871. szeptember 22. (53-54 évesen)
Győr
Foglalkozása színész
A szatmári színtársulat 1865-ben, Kocsisovszky Jusztin (középen) igazgatása idején.

ÉletútjaSzerkesztés

A színi pályát a szabadságharc idején otthagyta[3] és 1848 júniusában csatlakozott a szegedi 3. honvédzászlóaljhoz, ahol később tizedesi rangban szolgált. 1849. május 20-án hadnagy lett a 33. honvédzászlóaljnál a Kmety-hadosztályban. Július 6-i kimutatás szerint Kecskeméten megsebesült. 1858 októberben színtársulata Lévára ment és az előadásokat Szigligeti Ede Fenn az ernyő nincsen kas című vígjátékával kezdte meg.[4] 1858-tól Egerben, Losoncon, Rozsnyón (1860), Miskolcon (1862), Kecskeméten és Szegeden (1865–68), Győrben, Sopronban és Komáromban fordult meg társulatával. 1861 januárjától és márciusáig Kassán működött, ahol 36 estén 39 darabot vitt színre, köztük Shakespeare Hamletjét, Schiller Stuart Máriáját, Moreto Donna Dianáját, a Bánk bánt és Grillparzer Medeáját.[5] 1868 és 1871 között Győrött volt igazgató, ezen minőségében nagy hangsúlyt fektetett az énekművészetre, a régebbi és újabb operettek korrekt előadására. Azonban a drámai előadásokat sem hanyagolta el, azok mindenkor nívósak voltak. Ő volt az első szinigazgató Győrött, aki a színház bérlésének jogát három teljes évre elnyerte.[6] Mint egykori főhadnagy a Pest városi Honvédegylet tagja volt. Elhunyt 1871. szeptember 22-én hólyaggörcs következtében, 1871. szeptember 24-én helyezték örök nyugalomra evangélikus szetartás szerint, sírjánál Deézsi Zsigmond mondott búcsúztatót.

Neje Móritz Mária volt, aki Szabadkán született 1815 körül és 1837. május 5-én lépett színpadra, meghalt 1905. június 14-én Szombathelyen.[7] (Első férje Fekete Gábor színigazgató volt.) Lánya Kocsisovszky Borcsa színésznő.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Győri evang. egyházközség halotti anyakönyve, 92/1871. folyószám.
  2. Morzsányi Sándor: 7000 igazolt, s életben levő 1848/9-diki honvédtiszt névjegyzéke rang és betűszerint (Pest, 1871) 15. old.
  3. Dr. Baranyai József: A komáromi magyar színészet története 1811-1941. (IV. rész) szozat.org
  4. Bars vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1903) Bars vármegye története. 421. old.
  5. Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964 / ÉLŐ MULT / Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején. 190. old.
  6. Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874) / Második rész. / TÁRSADALMI VISZONYOK. / 3. Szellemi műveltség. 245. old.
  7. Szombathelyi állami halotti akv. 348/1905. folyószám.

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Gyászjelentése
  • Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Heraldika Kiadó, 1998.