Főmenü megnyitása

A Komische Oper[1] egy német operaház Berlinben. Operákat, operetteket és musicaleket mutat be.

Komische Oper
Berlin, Mitte, Behrenstraße, Komische Oper 02.jpg
Település Berlin-Mitte
Cím Behrenstraße 55–57
Építési adatok
Építés éve 1892
Építési stílus szecesszió
Építész(ek) Fellner és Helmer
Elhelyezkedése
Komische Oper (Berlin)
Komische Oper
Komische Oper
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 30′ 57″, k. h. 13° 23′ 13″Koordináták: é. sz. 52° 30′ 57″, k. h. 13° 23′ 13″
Komische Oper weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komische Oper témájú médiaállományokat.

Az operaház a Behrenstraßén fekszik, pár lépésre az Unter den Lindentől. 2004 óta a Berlini Állami Operaházzal, a Berlini Deutsche Operrel, a Berlini Állami Balett-tel és a Bühnenservice Berlinnel (Színpadi Costume Design) tagja a Berlini Operaalapítványnak.

Az épület történeteSzerkesztés

 
A Komische Oper belseje
 
A Komische Oper színpadja

A színház 1891–92-ben Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján magánbefektetésből épült. Először 1892. szeptember 24-én mint Theater unter den Linden nyílt meg Adolf Ferron operettje, a Daphne és Gall, valamint Haßreiter balettje a Die Welt a Bild und Tanz bemutatásával.

A színház elsősorban operákat és operetteket játszott, de használták különböző társadalmi események vagy táncjátékok megrendezésére is. Mintegy 800 embert lehetett leültetni a zsöllyében, az erkélyeken, meg a különböző bankettszobákban további 1700 ülés kapott helyet. A vezetés csődbe ment, így 1896-ban a színház kénytelen volt bezárni kapuit.

1898. szeptember 3-án Metropol-Theater néven újra megnyitották Julius Freund revüjével, a Paradies der Frauennel. Akkor nőtte ki magát Berlin leghíresebb, legsikeresebb színházai közé. Közben az 1920-as, 1930-as évek elején az Alfred és Fritz Rotter fivérek bérelték ki. Két magyar mű bemutatója is itt volt: Lehár Ferenc Friederika című operettje 1928-ban, és A mosoly országa 1929-ben, mindkettő főszerepében Richard Tauberrel. Azonban, mivel a nagy gazdasági világválság miatt csökkent az effajta szórakozás iránti igény, a színház 1933-ban ismét bezárt.

1934-ben államosították, majd átnevezték Staatliches Operettentheaterré. A nemzetiszocializmus alatt a Kraft durch Freude-típusú szórakoztatás és szabadidős programok keretében működött. A második világháború végén a nézőtér megsérült, a szövetségesek 1944. május 7-i bombázásában. A homlokzat, az előtér, valamint a nézőtér mennyezetfreskói pedig az 1945. március 9-ei bombázásokban semmisültek meg.

A háború után a színház Kelet-Németországhoz került, mivel az épület Berlin keleti részén van. A szükséges javítási munkák és az ideiglenes újjáépítés után a színház 1947. december 23-án már mint Komische Oper, ifj. Johann Strauss A denevér című operettjével nyílt meg újra.

Az 1950-es években különböző további módosításokat és munkálatokat hajtottak végre rajta. 1965/66-ban az Architektenkollektiv Kunz Nierade tervei alapján átépítették, hozzátéve egyéb funkcionális tereket a színház is teljesen új külsőt kapott. 1966. december 4-én Mozart Don Giovannijával nyitották meg újra. A nézőtér helyreállítása 1986-ban tovább folytatódott, a színpadtechnológia modernizálása 1989-ben történt meg. Ma a színházi ülések száma 1270.

A Komische Oper cégSzerkesztés

1947-ben, Walter Felsenstein megalapította a Komische Oper rezidens operacéget, amelyet egészen 1975-ben bekövetkezett haláláig igazgatott.[2] Götz Friedrich volt asszisztense a cégnél. Joachim Herz lett általános igazgató Felsenstein halála után, 1981-ig. Ezt követően Harry Kupfer vezette a társaságot 21 évadon át, 2002-ig. A cég német nyelvű opera-, operett-, musicalelőadásokra specializálódott. 2007-ben az Oper Brémával közösen elnyerte az Év operaháza-díjat, amelyet a német Opernwelt magazin ítélt oda. 2002 óta a cég vezérigazgatója, valamint intendánsa Andreas Homoki lett. A tervek szerint 2012. július 31-én köszönt le. 2008 júniusában a cég bejelentette, hogy Barrie Kosky követi Homokit mint intendáns a 2012/2013-as szezontól.[3] 2014 októberében a szerződést a vállalat Barrie Koskyval 2022-ig meghosszabbította.[4] 2005 óta a vállalat ügyvezető igazgatója Susanne Moser.

1966-tól 2004-ig a színház otthont adott egy rezidens balettnek is, amely először, mint Tanztheater der Komischen Oper, majd 1999-től mint BerlinBallett – Komische Oper szerepelt. 2004-ben költségvetési problémák miatt, a külön balettvállalatok Berlin három operaházából beolvadtak egy úgynevezett Staatsballett Berlin cegbe.

Egykori általános zenei rendezők (GMD) Kurt Masur, Rolf Reuter,[5] Yakov Kreizberg, Kirill Petrenko, Carl St. Clair és Patrick Lange voltak.[6] Mivel 2012-ben a cég GMD-je Nánási Henrik volt, úgy tervezete, hogy a 2017–18-as évadban még marad. 2017 májusában a cég bejelentette, hogy Ainārs Rubiķis lesz a következő GMD, a 2018–19-estől kezdve, a következő három szezont csinálja végig.[7]

Általános zenei rendezőkSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

  • Zene Berlinben

HivatkozásokSzerkesztés

  1. The names mentioned should not be confused with similar names of other theatres in Berlin. The theatre is not identical to the "Theater unter den Linden" which operated from 1933 to 1945 in the former "Kleines Theater" at Unter den Linden 44; nor to the "Staatsoper Unter den Linden", the Berlin State Opera. Neither is it identical to the "Metropol-Theater" that operated in the former Admiralspalast from 1955 into the 1990s. Furthermore, today's "Komische Oper" has no connection to the "Komische Oper (an der Weidendammer Brücke)" which operated from 1905 into the 1920s as an opera theater, later as an operetta theatre, and finally as a revue theatre.
  2. East Berlin Opera Nervously Awaits The Next Act”, The New York Times, 1990. június 24. (Hozzáférés ideje: 2009. március 18.) 
  3. Komische Oper Berlin: Barry Kosky neuer Intendant”, Focus, 2008. június 24. (Hozzáférés ideje: 2010. november 21.) 
  4. Barrie Kosky bleibt bis 2022 in Berlin”, Die Welt, 2014. október 9. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 2.) 
  5. Berliner Dirigent Rolf Reuter gestorben”, Die Welt, 2007. szeptember 11. (Hozzáférés ideje: 2010. november 20.) (German nyelvű) 
  6. Frederik Hanssen. „Meister von morgen”, Der Tagesspiegel, 2010. május 20. (Hozzáférés ideje: 2010. november 20.) (German nyelvű) 
  7. Komische Oper Berlin (8 May 2017). "Ainārs Rubiķis ab 2018/19 Generalmusikdirektor an der Komischen Oper Berlin". Sajtóközlemény. Elérés: 2017-05-08.

Külső linkekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Komische Oper Berlin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.