Főmenü megnyitása

Komlósújfalu település Romániában, Szilágy megyében.

Komlósújfalu (Trestia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Hidalmás
Irányítószám 457183
SIRUTA-kód 141526
Népesség
Népesség309 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Komlósújfalu (Románia)
Komlósújfalu
Komlósújfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 06′ 52″, k. h. 23° 20′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 52″, k. h. 23° 20′ 07″

FekvéseSzerkesztés

Csákigorbótól délnyugatra, Kendermező és Füzesszentpéter közt fekvő település, mely három oldalról hegyek övezte völgyben fekszik, és a róla elnevezett és az Almás vizébe ömlő patak folyik keresztül rajta.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevének első tagját egykori komlótermeléséről kapta. Nevének második tagját az elpusztult falu helyén alapított új faluról kapta.

TörténeteSzerkesztés

Komlósújfalu nevét 1336-ban említették először oklevélben Kumlusteluk néven.

Első birtokosai a Zsombor nemzetség tagjai voltak, akik a falut 1336-ban Pogány Istvánnak adták cserébe. Később Komlóstelek teljesen elpusztult, majd a Drágiak birtoka lett, akik itt a 16. században új falut alapítottak. 1576 előtt Károlyi László birtoka volt, akitől azt hűtlenség miatt elvették és Drággal együtt Kamuthy Balázs kapta meg adományként. 1609-ben Kamuthy Balázs özvegyének birtoka. 1651-ben II. Rákóczi György e birtokot Úrtelek és Mikó pusztákkal - arra az esetre, ha birtokosai Kamuthy László és Farkas fiú ágon kihalnának Görcsöni Serédi Istvánnak és nejének Kamuthy Katalinnak ígérte adományozni. 1701-ben I. Lipót császár Nagyfalvi Serédy Pétert Szentlászlói -Kamuthy Farkas és László fú ágának kihalása miatt itteni részében megerősítette. 1723-ban Wesselényi István kapta VI. Károly császártól a Serédyek fiú utód nélküli halála miatt. A Wesselényi leszármazottaké volt még 1898-ban is. 1837-ben 198 lakosa volt 31 házban. 1891-ben 358 görögkatolikus lakosa volt. 1910-ben 368 román lakosa volt, ebből 364 görögkatolikus, 4 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkatolikus fatemploma - az őrangyalok tiszteletére lett szentelve. Harangjai 1765-ből valók.

ForrásokSzerkesztés

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)