Komor Gyula, született Kohn Gyula (Pest, 1867. február 3.[2]Budapest, 1943. december 23.)[3] író, színikritikus, dramaturg. Komor Marcell építész bátyja.

Komor Gyula
Született Kohn Gyula
1867. február 3.[1]
Pest
Elhunyt 1943. december 23. (76 évesen)
Budapest
Házastársa Weisz Vilma
(h. 1897–1943)
Foglalkozása író

ÉletútjaSzerkesztés

Kohn Salamon rabbi és Eibenschütz Lujza gyermekeként született izraelita családban. Gimnáziumi tanulmányait a református gimnáziumban kezdte, majd a Markó utcai gimnáziumban végezte. Itt megnyerte első irodalmi babérul a Deák Ferenc ódai dicsőítésére hirdetett pályázatot és pedig abból az alapítványból, melyet Petőfi Zoltán, az intézet egykori növendéke alapított. A gimnázium sikeres elvégzése után az egyetemre ment és hírlapírói tevékenységet vállalt a Budapesti Újságnál, a Honvédnél és a Pesti Hírlapnál, ahol tíz évig volt kritikus. 1901-ben a Vígszínházhoz szerződött. A képviselőházban Endrődi Sándor mellett a Napló segédszerkesztője volt; majd mint gyorsíró működött és mint elnöki tanácsos ment nyugalomba. Hosszabb időn át egyik buzgó tanácsosa volt az Országos Szinészegyesületnek. 1938-ig dramaturgként működött.

1897. június 20-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Weisz Vilmával (1879–1945).[4][5]

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Piroska és a farkas (1903)
  • A csizmás kandúr (1903)
  • A csillagszemű királylány (1910)
  • Ali baba és a negyven rabló (1916)
  • Hűbele Balázs (1923)
  • Most légy okos, Domokos (1926)

MűfordításaibólSzerkesztés

  • Hauptmann: Takácsok (1895)
  • Olden: Hivatalos feleség (1896)
  • Locke: Mirza (1906)
  • Henri Murger: Bohémvilág (Scènes de la vie de bohème, 1845) (1913)[6]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés