Komor Gyula

(1867–1943) magyar író, színikritikus, dramaturg

Komor Gyula, született Kohn Gyula (Pest, 1867. február 3.[2]Budapest, 1943. december 23.)[3] író, színikritikus, dramaturg. Komor Marcell építész bátyja és Komor Arnold építészmérnök öccse.

Komor Gyula
1912 körül
1912 körül
Született Kohn Gyula
1867. február 3.[1]
Pest
Elhunyt 1943. december 23. (76 évesen)
Budapest XI. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa Weisz Vilma
(h. 1897–1943)
SzüleiKohn Salamon
Foglalkozása
Sírhely Kozma utcai izraelita temető (17A parcella, 36. sor, 1. sírhely)

ÉletútjaSzerkesztés

Kohn Salamon rabbi és Eibenschütz Lujza gyermekeként született izraelita családban. Gimnáziumi tanulmányait a református gimnáziumban kezdte, majd a Markó utcai gimnáziumban végezte. Itt megnyerte első irodalmi babérul a Deák Ferenc ódai dicsőítésére hirdetett pályázatot és pedig abból az alapítványból, melyet Petőfi Zoltán, az intézet egykori növendéke alapított. A gimnázium sikeres elvégzése után az egyetemre ment és hírlapírói tevékenységet vállalt a Budapesti Újságnál, a Honvédnél és a Pesti Hírlapnál, ahol tíz évig volt kritikus. 1901-ben a Vígszínházhoz szerződött. A képviselőházban Endrődi Sándor mellett a Napló segédszerkesztője volt; majd mint gyorsíró működött és mint elnöki tanácsos ment nyugalomba. Hosszabb időn át egyik buzgó tanácsosa volt az Országos Szinészegyesületnek. 1938-ig dramaturgként működött.

1897. június 20-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Weisz Vilmával (1879–1945).[4][5]

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Piroska és a farkas (1903)
  • A csizmás kandúr (1903)
  • A csillagszemű királylány (1910)
  • Ali baba és a negyven rabló (1916)
  • Hűbele Balázs (1923)
  • Most légy okos, Domokos (1926)

MűfordításaibólSzerkesztés

  • Hauptmann: Takácsok (1895)
  • Olden: Hivatalos feleség (1896)
  • Locke: Mirza (1906)
  • Henri Murger: Bohémvilág (Scènes de la vie de bohème, 1845) (1913)[6]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés