Főmenü megnyitása

Komor Gyula (Pest, 1867. február 3. – Budapest, 1943. december 23.) író, színikritikus, dramaturg.

Komor Gyula
Született 1867. február 3.[1]
Elhunyt 1943. december 23. (76 évesen)
Budapest
Foglalkozása író

ÉletútjaSzerkesztés

Gimnáziumi tanulmányait a református gimnáziumban kezdte, majd a Markó uccai gimnáziumban végezte. Itt megnyerte első irodalmi babérul a Deák Ferenc ódai dicsőítésére hirdetett pályázatot és pedig abból az alapítványból, melyet Petőfi Zoltán, az intézet egykori növendéke alapított. A gimnázium sikeres elvégzése után az egyetemre ment és hírlapírói tevékenységet vállalt a Budapesti Újságnál, a Honvédnél és a Pesti Hírlapnál, ahol tíz évig volt kritikus. 1901-ben a Vígszínházhoz szerződött. A képviselőházban Endrődi Sándor mellett a Napló segédszerkesztője volt; majd mint gyorsíró működött és mint elnöki tanácsos ment nyugalomba. Hosszabb időn át egyik buzgó tanácsosa volt az Országos Szinészegyesületnek. 1938-ig dramaturgként működött.

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Piroska és a farkas (1903)
  • A csizmás kandúr (1903)
  • A csillagszemű királylány (1910)
  • Ali baba és a negyven rabló (1916)
  • Hűbele Balázs (1923)
  • Most légy okos, Domokos (1926)

MűfordításaibólSzerkesztés

  • Hauptmann: Takácsok (1895)
  • Olden: Hivatalos feleség (1896)
  • Locke: Mirza (1906)
  • Henri Murger: Bohémvilág (Scènes de la vie de bohème, 1845) (1913)[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08298.htm, Komor Gyula, 2017. október 9.
  2. Henry Murger: Bohémvilág (Scénes de la vie de bohéme) (magyar nyelven). Antikva. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)

ForrásokSzerkesztés