Korcsmáros Pál
Korcsmáros Pál (Budapest, 1916. május 22. – Budapest, 1975. május 24.), magyar grafikus, könyvillusztrátor, képregényrajzoló és újságíró, Korcsmáros Péter operaénekes és Korcsmáros György színész, rendező édesapja.
Korcsmáros Pál | |
Született |
1916. május 22. Budapest |
Elhunyt |
1975. május 24. (59 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | grafikus, könyvillusztrátor és újságíró |
ÉletrajzSzerkesztés
A kereskedelmi iskola elvégzése után műszaki rajzoló, majd törvényszéki tudósító lett. 1944-ben az üldözések idején segített a bajba jutottakon; hamis iratokat készített számukra.
A háború befejezése után a sajtóhoz került. 1945-től a Kossuth Népe, a Képes Hét, a Friss Újság, a Béke és Szabadság munkatársa, közben egy ideig a Néphadsereg Lapjának tördelő szerkesztőjeként is dolgozott. Első képregénye 1955-ben a Szabad Ifjúságban jelent meg Hazádnak rendületlenül… címmel, amely Vörösmarty Mihály életét dolgozta fel.
1957-ben a Füles című hetilap egyik alapító tagja. Az 1958-ban megjelent Dumas Monte Cristo grófjának az adaptációját tartják az első, igazán kiforrott képregényének. Tíz éven át tartó diadalút vette kezdetét, és megszülettek a műfaj emblematikus darabjai Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitányá-val az élen.
Korcsmáros a realista stílust képes volt annyira groteszkre torzítani, hogy a Rejtő-regények legavatottabb rajzolójává vált, de Rideg Sándor Indul a bakterház-át is nehéz lenne más figurákkal elképzelni. Volt úgy, hogy pályája csúcsán 180 képkockát rajzolt meg havonta.
Korcsmáros népszerűsége töretlen maradt, míg 1968-ban meg nem romlott látása, és egyre gyengébb minőségű rajzokat készített. Operációja után még visszatért régi, letisztult stílusához, de rajzban már nem volt olyan dinamikus, mint fénykorában.
Korcsmáros Pál 1975. május 24-én hunyt el Budapesten.
Főbb képregényeiSzerkesztés
- Dumas: A három testőr (1959)
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1959)
- Arany János: Toldi (1963)
- Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (1964)
- Rideg Sándor: Indul a bakterház (1967)
- Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka (1973)
- A Rejtő Jenő-képregényeket felújítva és színezve 2004-től kemény fedeles kiadásban újra kiadta a Képes Kiadó.[1]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Képes Kiadó: A Rejtő-Korcsmáros képregények felújítása (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. október 4.)
ForrásokSzerkesztés
- Korcsmáros Pál: Egy jenki Artur király udvarában (Míves Céh, 2006) ISBN 963869176X
- Képes Kiadó: Korcsmáros Pál képes életrajza és képregényeinek bibliográfiája (magyar nyelven). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
- Korcsmáros Péter: „Mesélő ceruza”. Korcsmáros Pál, a képregény mestere. Képes Kiadó, 2015. ISBN 978 963 9833 58 6.
- Moly: Korcsmáros Pál szerzői adatlapja (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. október 4.)
További információkSzerkesztés
- Képes Kiadó
- Mesék - rajzok – ceruzák, Korcsmáros Pál-emlékest, Képregény Kedvelők Klubja, 2015. október 29. YouTube (42:13)
- Gárdonyi Géza - Korcsmáros Pál: Egri csillagok