Kornis Boldizsár

(16. sz. – 1616) erdélyi főnemes

Kornis Boldizsár (1581 előtt – Kolozsvár, 1610. július 11.) erdélyi főnemes, Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa, Háromszék főkapitánya.

Kornis Boldizsár
Született16. század
nem ismert
Elhunyt1616. július 11.
Állampolgárságaerdélyi
SzüleiKornis Gáspár
Foglalkozásaarisztokrata
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Kornis Gáspár huszti kapitány fia volt, testvérei közül György a kolosi, Zsigmond a bihari főispáni tisztséget töltötte be. 1604-ben a székelyek generálisa lett, és mint ilyen, parancsot kapott Belgioioso generálistól, hogy a székelyeket vezesse Bocskai ellen. Ez nem történt meg, mivel a székelyek szétoszlottak. Kornis maga a Habsburg táborhoz csatlakozott, és Giorgio Basta seregében harcolt.

Erdélybe visszatérve 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa lett, 1608-ban pedig Háromszék főkapitánya. Előremozdította Báthory Gábor trónra jutását, ezért a fejedelem 1608. október 28-án neki adományozta Radnótot és Szentbenedeket, egyben zászlóssá nevezte ki. 1609-ben II. Mátyás bárói rangra emelte.

1610-ben többedmagával összeesküvést szőtt Báthory Gábor ellen; a kortársak szerint azért, mert a fejedelem megkörnyékezte feleségét, Keresztúri Katát. Újabb kori értelmezés szerint azonban az összeesküvés hatalmi válságból eredt: a régi elit hívei fogtak össze a (szerintük) túl sok új embert előnyben részesítő fejedelem ellen. Az összeesküvés azonban kudarcot vallott. Kornis Boldizsárt a fejedelem elfogatta, és Kolozsváron nagy nyilvánosság előtt kivégeztette.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés