Kornis Gáspár (főispán)
Kornis Gáspár (?, 1555 – ?, 1601. augusztus 3.) erdélyi nagybirtokos főnemes, katona és diplomata. Kornis Boldizsár apja.
Kornis Gáspár | |
Született | 1555 nem ismert |
Elhunyt | 1601. augusztus 3. (45-46 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Kornis Boldizsár |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életrajza
szerkesztés1570-ben Báthory István megbízottja volt a lengyel trón ügyében folytatott tárgyalásokon. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemsége alatt a Habsburg-ház mellett és a törökkel való szövetség ellen agitált. 1594-ben Máramaros vármegye főispánja és huszti kapitány. Huszti kapitányként csatát vesztett a Máramarosba betört török-tatár rablóhaddal szemben. 1596-ban Báthory Zsigmond neki adományozta Radnótot. (Innen előneve, „radnóti” is.) 1599-ben Báthori András követe volt a császárnál. Mikor Mihály vajda Báthory András ellen támadt, őt küldték küldték a királyhoz segítséget kérni, ami maga után vonta Básta Györgynek Erdélybe jövetelét. A visszatért Kornist Mihály vajda 1599-ben foglyul ejtette a sellenberki csatában, és 1601-ben katonáival felkoncoltatta.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kornis Gáspár, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08413.htm
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VI. kötet [Kabarcz - Kúthy]. Pest: Ráth Mór. 1860. 362. o.
További információk
szerkesztés- T. Orgona Angelika: A göncruszkai Kornisok: Két generáció túlélési stratégiái az erdélyi elitben (1546 k. –1648). 2007. [doktori disszertáció]