Koszmosz–134

Koszmosz–134 (oroszul: Космос 141) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Második generációs Zenyit–4 felderítő műhold.

Koszmosz–134
Típus	Zenit-4
Indítás dátuma	1966. december 3.
Indítás helye	Bajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása
Hordozórakéta	Voszhod hordozórakéta
COSPAR azonosító	1966-108A
SCN	02603
Sablon • Wikidata • Segítség

Küldetés

Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Programja a Koszmosz–131-gyel megegyező. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette.

Jellemzői

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold.

1966. december 3-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11A57) hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,4 perces, 64.9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 205 kilométer, apogeuma 291 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 10 nap.

Fototechnikai (fényképezőgép, televíziós kamera) berendezései nagy pontosságú (3000 milliméter/3-5 méter közötti felbontású) képeket készítettek.

1966. december 11-én 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Koszmosz–134. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
• Koszmosz–134. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 6.)

Elődje: Koszmosz–133

Koszmosz-program 1966

Utódja: Koszmosz–135