Koszmosz–166

szovjet csillagászati műhold

A Koszmosz–166 (oroszul: Космос–166) szovjet DSZ–U3–SZ típusú napkutató műhold. A DSZ–U3–SZ típus első indítása volt.

Koszmosz–166
GyártóPivdenne
Típus
Küldetés
Indítás dátuma1967. június 16.
Indítás helyeKapusztyin Jar
HordozórakétaKoszmosz–2 hordozórakéta
Energiaellátásnapelem + akkumulátor

COSPAR azonosító1967-061A
SCN02848
SablonWikidataSegítség

Küldetés szerkesztés

Feladata a Nap rövidhullámú sugárzásának és a világűr röntgen-háttérsugárzásának vizsgálata.

Jellemzői szerkesztés

A dnyipropetrovszki Juzsnoje tervezőirodában (OKB–586) kifejlesztett és épített műhold. Üzemeltetője a Szovjet Tudományos Akadémia volt.

1967. június 16-án a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről a Majak–2 indítóállásából Koszmosz–2M (63SZ1) típusú hordozórakétával juttatták pályára. Az orbitális egység alacsony Föld körüli pályán teljesített szolgálatot. A 92,84 perces, 48,43°-os hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 281 kilométer, apogeuma 533 kilométer volt. Hasznos tömege 357 kilogramm. Háromtengelyesen, Napra orientált típus.

A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a körkörösen elhelyezett 8 napelemtábla energia-hasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

Felépítését tekintve két félgömbbel lezárt hengeres test. A felső félgömbben helyezték el a tudományos készülékeket (diffrakciós spektrométer, röntgentartományban működő Nap-leképező készülék, röntgenszámláló), külső felületén az érzékelőket. A hengeres részben a szolgálati egységeket (programvezérlő, adatrögzítő, telemetria). A hátsó félgömbben az energiaellátást biztosító kémiai akkumulátorok kaptak helyet. Külső felületén helyezték el az érzékelőket. Az egyenletes belső hőmérsékletet cirkuláló gáz (nitrogén) biztosította. A hőegyensúlyt sugárzáselnyelő anyaggal, illetve zsalus radiátorral biztosították.

1967. október 25-én, 131 napos szolgálatát követően belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Elődje:
Koszmosz–165

Koszmosz-program
1967

Utódja:
Koszmosz–167