Koszmosz–233

szovjet műhold

Koszmosz–233 (oroszul: Космос 233) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/15) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Technikai műhold.

Koszmosz–233
GyártóPivdenne
TípusDSZ-P1-Yu
Indítás dátuma1968. július 18.
Indítás helyePleszeck űrrepülőtér 133. indítóállás
HordozórakétaKoszmosz–2 hordozórakéta

COSPAR azonosító1968-061A
SCN03326
SablonWikidataSegítség

Küldetés

szerkesztés

Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus ellenrakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztása, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését.

Jellemzői

szerkesztés

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1968. július 18-án a Pleszeck űrrepülőtérről, a PL LC–133/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (11K63) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 100.9 perces, 81.9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 198 kilométer, apogeuma 1406 kilométer volt. Hasznos tömege 250 kilogramm.

A Koszmosz–222 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

1969. február 7-én földi parancsra belépett a légkörbe és megsemmisült.

További információk

szerkesztés

Elődje:
Koszmosz–232

Koszmosz-program
1968

Utódja:
Koszmosz–234