Koszterszitz József

Dr. Koszterszitz József, írói nevén Koszter atya (Újpest, 1898. február 12.Kalocsa, 1970. június 3.): magyar katolikus pap, teológiai doktor, kanonok, egyházi író.

Koszterszitz József
Élete
Született 1898. február 12.
Újpest
Elhunyt 1970. június 3. (72 évesen)
Kalocsa
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) pedagógiai mű, regény, színmű
Fontosabb művei • Viharzóna
• Kamaszok
• Levelek a gólyához
• Kérdőjelek a fiúszívekben
• Nos Rector... A magyar főiskolai hallgató könyve
(szerkesztett mű)

ÉleteSzerkesztés

1898-ban született Újpesten. A gimnáziumot 1907 és 1915 között Zomborban és Kalocsán, a teológiát 1915 és 1920 között a bécsi Pázmáneumban végezte. 1920-ban szentelték pappá Kalocsán. Lelkész és hitoktató volt 1919-ben Szabadkán, 1920-ban Budapesten a Regnum Marianumban. 1921-től Jánoshalmán káplán, 1923-tól prefektus a pesti, 1928-tól igazgató a soproni Szent Imre Kollégiumban, 1935-ben papi kamarás. 1936-ban Bécsben teológiából doktorátust szerzett. 19391946 között a pesti Szent Imre Kollégium igazgatója, 1946-ban kalocsai kanonok, 1947-ben bácsi főesperes és penitenciárius kanonok. 1939 és 1945 között a Magyar Gyermektanulmányi Társaság ügyvezető elnöke. A kalocsai főszékeskáptalanban 1944 januárjától tábori kanonok, 1946-tól tiszai, 1947-től bácsi főesperes, 1950-től főszentszéki bíró.

Kalocsán hunyt el 1970-ben, 72 éves korában.

Szerepe a cserkészetbenSzerkesztés

A 3. sz. Regnum Marianum csapatban lett cserkész. 1926-ban a Nemzeti Nagytábor, 1929-ben az angliai Jamboree magyar csapatának egyik vezetője. 1934-től a Magyar Cserkészszövetség társelnöke. 1941-től a férfi cserkészet irányítója.

Pedagógiai törekvéseiSzerkesztés

Koszterszitz a modern katolikus ifjúsági pasztoráció képviselője, ifjúsági színdarabjainak, cserkészjeleneteinek jelentős szerepe volt a hazai cserkészmozgalom pedagógia irányításában. Az 1930-as években a középiskolai diákok iskolai és egyéni nevelése mellett foglalkozott a családi nevelés kérdéseivel is. Lélektani–fiziológiai–biológiai közegbe ágyazva, korszerű fölfogás alapján fejtette ki a serdülő fiúk számára az önnevelés sokirányú problematikáját (érintve benne a nemiségi vonatkozásokat is). Az 1940-es évek elején fölfigyelt a hazai egyetemi–főiskolai ifjúság sajátos nevelési kérdéseire, látva az öntudatosan vallásos értelmiségi réteg fölfrissítésének szükségességét is.

MűveiSzerkesztés

  • A cserkésztábor színpada, Budapest, 1924
  • A csillagszemű fiúk és egyéb színdarabok, Budapest, 1925
  • Marciék 3 kívánsága. Igen komoly és félelmetes történet [ifjúsági színmű], Budapest, 1925
  • Meseszínház. Gyermekszíndarabok, Budapest, 1926
  • Hófehérke. Színjáték Grimm meséje után, Kalocsa, 1927
  • Aranyhíd. Énekes színjáték, Kalocsa, 1927 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Spiritizmus a diákszobában. Tréfás színjáték, Kalocsa, 1927
  • Mesélnek a kulisszák, Budapest, 1928
  • A psychofootballisták. Fantasztikus cserkész-sporttörténet, Budapest, 1928
  • Talpra magyar! Hazafias színmű, Budapest, 1930
  • Útmutatás a kat. szülői értekezletek rendezésére, Budapest, 1935
  • Lelkigyakorlat a fehér Krisztusról, Győr, 1936
  • Viharzóna, Budapest, 1939 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Emlékbeszéd gr. Teleki Pálról, Budapest, 1941
  • Kamaszok, Budapest, 1941 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Isten a családban (+ Géresy János: Isten a családban), Budapest, 1941
  • Hogyan gondolta el Isten a házasságot (Németh Imre: Hetedik szentség: a házasság című művével közös kötetben), Budapest, 1942
  • Szülők iskolája, Budapest, 1943
  • Levelek a gólyához, Budapest, 1943 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Kérdőjelek a fiúszívekben, Budapest, 1943 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Ifjúságunk egységének alapjai, Budapest, 1943
  • Ifjúságunk nemzetszolgálatának útja, Budapest, 1943
  • Csibészklub, Budapest, 1944. (Szektor álnéven. Új kiadásː 1990.)
  • Fulgur [ifjúsági regény], Budapest, 1944.
  • Lurkó [ifjúsági regény], Budapest, 1944; Zürich, 1960 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Iluska [ifjúsági regény], Budapest, 1945 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Lépcsőima. Levelek egy teológushoz a földön vándorló papról, Budapest, 1946 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Nemzetközi asztaltársaság [színdarab], é. n.

Szerkesztett, illetve társszerzőkkel megjelent műveiSzerkesztés

  • Esto vir! (Marczell Mihállyal közösen), Budapest, 1927
  • A kemény parancs (Marczell Mihállyal közösen), Budapest, 1928 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • Táborozási kézikönyv (szerk. Sztrilich Pál), Budapest, 1929
  • (szerkesztett mű) Nos rector... – A magyar főiskolai hallgatók könyve, Budapest, 1943 → elektronikus elérhetőségː UNITAS
  • A kisfiú és a cserkészet (Harangi Lászlóval és Radványi Kálmánnal közösen), é. n.

Folyóiratok szerkesztőjekéntSzerkesztés

  • 1927. VI. 1. – 1944. VIII. 1.: a Vezetők Lapja szerkesztője;
  • 1932. X. 1. – 1934. IV. 15.: a M. Cserkész főszerkesztője;
  • 1933: a Gödöllői Cserkész Világtalálkozó sajtófőnöke, a Jamboree M. Cserkész napilap szerkesztője;
  • 1939 – 1943: A Gyermek c. szaklap felelős szerkesztője és felelős kiadója;
  • 1939 – 1944: a Zászlónk főszerkesztője.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés