Kovács Imre Endre
Kovács Imre Endre (Nemesgulács, 1926. augusztus 28. – Csorna, 2014. október 28.) magyar premontrei szerzetes, kanonok, áldozópap, emeritus perjel, címzetes esperes, nyugalmazott plébános, történész, könyvtáros, levéltáros, a Csornai Premontrei Prépostság levéltárának vezetője.[1][2]
| Kovács Imre Endre | |
| Született | 1926. augusztus 28. Nemesgulács |
| Elhunyt | 2014. október 28. (88 évesen) Csorna |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | könyvtáros |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete és pályafutása szerkesztés
Kovács Imre Endre 1926. augusztus 28-án született Nemesgulácson.[1][2] Anyai nagyszülei gyenesdiásiak voltak, és négyéves korában Gyenesdiásra került családjával, szülei kertészetet üzemeltettek a Temető utcában.[3] Itt végezte el elemi iskoláinak első három osztályát, majd a negyedik osztályba már Keszthelyen járt.[3] Ezt követően a keszthelyi premontrei gimnáziumban folytatta tanulmányait, 1944-ben tette le az érettségit. 1944. június 6-án, Csornán öltötte magára a premontrei kanonokrend fehér ruháját. 1948. június 7-én tette le örökfogadalmát Csornán. 1949. július 10-én pappá szentelték Pannonhalmán. A premontrei rend 1950-es feloszlatását követően a Váci egyházmegyében szolgált.[1][2] Előbb Pesterzsébeten volt káplán, majd Csanyteleken, Szolnok-Belvárosban és Szentesen működött káplán-hitoktatóként. 1959–1993 között Kecskeméten az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom igazgatója volt.[1][2] 1970-ben teológiai doktorátust szerzett a budapesti Központi Hittudományi Akadémián.[4]
A premontrei rendi élet újjáalakulása után 1993-tól a csornai közösségben élt és tevékenykedett, ahol előbb alperjel, majd perjel lett, valamint könyvtárosként és levéltárosként dolgozott. Emellett lelkipásztori munkát végzett a prépostsági templomban, illetve Maglócán a plébánosi teendőket látta el. Tíz éven keresztül ő volt a farádi plébánia vezetője is.[1][2][4] Több mint hat évtizedes egyházi pályafutása során mintegy 27 ezer misét mondott.[4] Egyháztörténészi munkásságának részeként megírta a Türjei Premontrei Prépostság történetét, eredményeket ért el a csornai prépostság, illetve a magyar rendtörténet kutatásában. Ennek elismeréseképpen 2004-ben beválasztották a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjai közé.[1][2] 2009-ben tartotta gyémántmiséjét.[4] Ugyanebben az évben megkapta a Csorna Városért emlékérem kitüntetést.[4] 2009 novemberében Fraknói Vilmos-díjjal jutalmazták.[5] Levéltárosként visszaszerezte a csornai prépostság államosított iratait, valamint megszervezte a Csornai Premontrei Prépostság levéltárát a Soproni Levéltár munkatársainak közreműködésével.[5]
2014. október 28-án, nyolcvannyolc éves korában hunyt el Csornán. Temetését november 8-án tartották, a keszthelyi Szent Miklós-temetőben, a premonteriek kriptájában nyugszik.[1][2]
Művei szerkesztés
- Kovács Imre Endre–Legeza László: Premontreiek; előszó Horváth Lóránt Ödön; Mikes, Bp., 2002 (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f g Elhunyt Kovács Imre Endre premontrei kanonok. Magyar Kurír, 2014. október 30. (Hozzáférés: 2014. november 16.)
- ↑ a b c d e f g Elhunyt Kovács Imre Endre premontrei levéltáros. Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 16.)
- ↑ a b [ismeretlen cím]. Gyenesdiási Híradó, X. évf. 12. sz. (1999. december) [?]. o.
- ↑ a b c d e Cs. Kovács Attila: Hatvan éve szolgálja Istent és híveit. Kisalföld, 2009. július 17. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 17.)
- ↑ a b Kovács Imre Endre atya Fraknói Vilmos-díjat kapott. Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 17.)
