Wikipédia

Kovács Károly (zeneszerző, 1887–1969)

magyar hegedűművész, zeneszerző, dalszövegíró

Kovács Károly (1887. november 22. – Los Angeles, 1969. augusztus 1.)[1] magyar hegedűművész és zeneszerző, aki főként az első világháború alatt és után volt népszerű dalaival.[2]

Kovács Károly
Született1887. november 22.
Elhunyt1969. augusztus 1. (81 évesen)
Los Angeles
Állampolgársága
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

1887. november 22-én született Kovács Ferenc (1864–1914) és Deutsch Janka gyermekeként.[3] 1912. november 10-én, Budapest VII. kerületében kötött házasságot Krammer Katalin, művésznevén Kovács Katica (1891–1966) énekesnővel.[3][4]

Az első világháború esztendői alatt jelentek meg első zeneművei, az Ősszel arra ébredünk és az Elment[5], illetve a Re­pülj, repülj, hétpettyes katicabogárka. Sok zeneművéhez a dalszöveget Kalmár Tibor írta. A Kovács–Kalmár szerzőpáros 1916-ban újabb dalt adott ki, Azt hiszem csalódtam önben címmel. 1918 novemberében jelent meg Azóta úgy félek a lombhullatástól című nótája, ami kiadását követően rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert.[6][7]

1921. július 24-én feleségével az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Chicagóban telepedett le, majd az 1920-as évek végén Los Angelesbe költözött, ahol előbb zenészként, később zenetanárként dolgozott.

1969. augusztus 1-jén, 81 esztendős korában hunyt el Los Angelesben.[1]

Művei szerkesztés

  • Ősszel arra éb­redünk (Látja, látja, kis barátom). Szövegíró: Kalmár Tibor
  • Elment. 1914. Szövegíró: Kalmár Tibor
  • Re­pülj, repülj, hétpettyes katicabogárka (Katicabogárka). Szövegíró: Kalmár Tibor
  • Elmúlt a má­jus
  • Azóta úgy félek a lombhullatástól
  • Azon a szerda délutánon
  • Ácsi cigány
  • Azt hiszem, csalódtam önben. 1916. Szövegíró: Kalmár Tibor
  • Megállj, megállj, kutya Szerbia (a gramofonlemezen megjelenő szövegváltozatot jegyezte)
  • El tudnék én felejteni mindent néked
  • Hurrá fiuk! ma utóljára. 1916. Szövegét írta: Lovász Károly
  • Egy dal, egy csók, egy üzenet. 1917. Szövegíró: Kalmár Tibor
  • Ősz időben, hűvös éjben
  • Mért is kell elválnunk. 1916. Szövegíró: Kalmár Tibor
  • Jársz-e még Budára alkonyatkor? 1918. Szövegíró: Somlyó Zoltán
  • Express jazz. 1920. Szövegíró: Kalmár Tibor
  • Utoljára hallgasson meg. Szövegíró: Kalmár Tibor

Felvételek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Department of Public Health Services: California Death Index, 1940-1997, Charles Kovach, 01 Aug 1969;. FamilySearch, 2014. november 26. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
  2. ↑ 75. szám. Amerikai Magyar Népszava, 1958. március 29. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
  3. ↑ a b Kovács Károly és Krammer Katalin házasságkötése bejegyezve a Budapest VII. kerülete házassági anyakönyv 1648/1912. folyószáma alatt.
  4. ↑ 42. szám. Californiai Magyarság, 1962. november 16. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
  5. ↑ „290. szám”, Pesti Napló, 1915. október 17. (Hozzáférés: 2023. november 22.) 
  6. ↑ „49. szám”, Színházi élet, 1918. december 8. (Hozzáférés: 2023. november 22.) 
  7. ↑ „281. szám”, Az Újság, 1918. november 30. (Hozzáférés: 2023. november 22.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_Károly_(zeneszerző,_1887–1969)&oldid=26643779”