A kozmoklor a szilikátásványok közé tartozó ásvány. 1897-ben Laspeyres nevű geológus fedezte fel. Gyakran vas, magnézium vagy titán szennyezést tartalmaz. Kőzetalkotó ásvány. Neve a görög koszmosz (világ) és khlórosz (zöld) szavak összetételéből származik.

Kozmoklor
Általános adatok
Névváltozatokureyit
Kémiai névnátrium-króm-szilikát
KépletNaCr3+Si2O6
Kristályrendszermonoklin
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályInoszilikátok
Csoportpiroxéncsoport
Azonosítás
Megjelenésprizmás oszlopok és mikroszkopikus kőzet elegyrészek
Színsmaragdzöldzöld, kékesszürke
Porszínfehér, világoszöld
Fényüvegfényű
Átlátszóságáttetsző vagy átlátszatlan
Keménység6,0-7,0
Hasadás
Törésegyenetlen
Rugalmasságrideg
Sűrűség3,6 g/cm³
Különleges tulajdonságmeteoritokban gyakori
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozmoklor témájú médiaállományokat.

Kémiai összetétele szerkesztés

Keletkezése szerkesztés

Ultrabázikus, kevés kovasavat (SiO2)tartalmú magmákból, magas hőmérsékleten válik ki. Metaszomatikus képződésben is előfordul.

Hasonló ásványok: a piroxéncsoport több tagja, olivin.

Előfordulásai szerkesztés

Legjellegzetesebb előfordulása az Amerikai Egyesült Államok Arizona szövetségi államban a Diablo-canyon-ban felfedezett meteorit kráterben ( Barringer kráter) és környezetében van. Az 50.000 évvel ezelőtt becsapódó mintegy 30 tonna súlyú vasmeteorit egy 1200 m átmérőjű 170 méter mély krátert hozott létre, ebben mutatták ki először a kosmoklort. Mexikó területén a Toluca meteorit becsapódási zónájában, mely 1776-ban alakult ki is megtalálható. Jelentősebb előfordulásai ismertek Olaszországban Torino közelében és Piedmont környékén. Burma területén találtak még nagyobb mennyiségben.

Kísérő ásványok: diopszid, kromit, hipersztén.

A dunántúli bazalt előfordulások közül Szentbékkálla közelében zárványokban fordul elő. Celldömölk mellett Sitke közelében ugyancsak ultrabázikus bazalt kiömlések zárványaiban találták.

Források szerkesztés

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
  • www.webmineral.com