Koszmosz–9
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A Koszmosz–9 (oroszul: Космос 9) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Zenyit–2 típusú felderítő műhold.
Koszmosz–9 | |
Ország | Szovjetunió |
Gyártó | OKB–1 |
Típus | felderítő műhold |
Rendeltetés | fotofelderítés |
Küldetés | |
Indítás dátuma | 1962. szeptember 27. 09:39 UTC |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. sz. indítóállás |
Hordozórakéta | Vosztok–2 |
Visszatérés dátuma | 1962. október 1. |
Tömeg | 4700 kg |
Energiaellátás | vegyi |
Pályaelemek | |
Inklináció | 67,6° |
Periódus | 103,1 perc |
COSPAR azonosító | 1962-048A |
SCN | 00422 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Küldetés
szerkesztésFeladata a Koszmosz–4 és Koszmosz–7 adatgyűjtésének folytatása volt. Katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű.
Jellemzői
szerkesztésAz OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett műhold. A Zenyit–2 ember szállítására fejlesztett űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket.
1962. szeptember 27-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vosztok–2 rakétával juttatták magas Föld körüli pályára. A 103,1 perces, 67,6 fokos hajlásszögű elliptikus pálya elemei: perigeuma 829 kilométer, apogeuma 515 kilométer volt. Hasznos tömege 4700 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 10 nap.
Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.
1962. október 1-jén földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – visszatért a Földre.
Források
szerkesztés- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
szerkesztés- Koszmosz–9. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |