Kršete
Kršete (olaszul: Carsette) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.
Kršete | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Isztria |
Község | Buje |
Jogállás | falu |
Polgármester | Edi Andreašić |
Irányítószám | 52474 |
Körzethívószám | (+385) 052 |
Népesség | |
Teljes népesség | 94 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 23′ 49″, k. h. 13° 36′ 54″45.397000°N 13.615000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 49″, k. h. 13° 36′ 54″45.397000°N 13.615000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésAz Isztria északnyugati részén, Umagtól 9 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Bujština területén, az A9-es autóút mellett fekszik.
Története
szerkesztésA települést 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 246, 1910-ben 272 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 125 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó, búza és kukorica termesztéssel, valamint állattartással foglalkoznak.
Nevezetességei
szerkesztésA falu közepén álló Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült, 1885-ben restaurálták. Egyhajós épület, északi oldalán sekrestyével. Bejárata a nyugati oldalon van. A nyugati homlokzat felett alacsony nyitott harangtorony emelkedik, de már nem használják és üresen áll, mert 1932-ben a szentély mögé keleti oldalra új, 15 méter magas pártázatos harangtornyot építettek. A templom északi falába régi sírkövet falaztak be.
Lakosság
szerkesztésLakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
246 | 261 | 177 | 186 | 268 | 272 | 500 | 560 | 268 | 184 | 185 | 144 | 141 | 143 | 136 | 125 |
További információk
szerkesztés- Buje város hivatalos oldala (horvátul)
- Buje turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf