Kraj (Dicmo)

település Horvátországban

Kraj falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Dicmo község központi települése.

Kraj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségDicmo
Jogállásfalu
Irányítószám21232
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség689 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 38′ 17″, k. h. 16° 34′ 55″Koordináták: é. sz. 43° 38′ 17″, k. h. 16° 34′ 55″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Splittől légvonalban 18, közúton 24 km-re északkeletre, Sinjtől 11 km-re délnyugatra a dalmát Zagora területén, a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főút mentén fekszik. Településrészei: Brda, Grubuša Velika, Kraj Osoje, Kraj Sušci és Križice.

Története szerkesztés

A Dicmoi mező területe 1524-től került török uralom alá, ahol valamivel később a Boszniai vilajet Klisszai szandzsákjába sorolták be. A moreiai háború után az 1699-es karlócai béke a területet a Velencei Köztársaságnak adta, mely néhány évvel korábban már elfoglalta azt. A háború után egy csekély népesség kivételével az egész terület pusztasággá vált. A 18. század elején a hercegovinai duvnoi mező vidékéről új lakosságot telepítettek be. Ebben az időszakban alapították a dicmoi plébániát, melyet a ferences atyák vezettek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. Az osztrák uralom idején itt nyílt meg a község első iskolája és megépült a Split és Sinj közötti vasútvonal is. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói a partizánok oldalán harcoltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 514 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
156 408 367 444 489 244 480 598 234 242 290 323 363 426 442 514

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma 1934-ben épült. Az épület Krajtól délre a főút mellett áll, 35 méter hosszú és 17 méter széles. A főoltár a félköríves apszisban áll rajta Szent Jakab és Szent Anna szobrával. Az hajót oszlopok és a diadalív választja el a szentélytől. Itt találhatók Jézus Szíve és Szent Anna szobrokkal díszített oltárai. A templomot 1969-ben, 1984-ben, valamint 1993 és 1999 között megújították. Ez utóbbi munkák során a főoltár elé új, szembemiséző oltárt állítottak és a főbejárat fölé új kórust is építettek melyre új, Heferer műhelyében készített orgonát helyeztek el. 1994-ben harangtornyát több mint négy méterrel magasították meg.
  • A régi Szent Jakab plébániatemplom a temetőben állt. Építési ideje ismeretlen, de Cupilli érsek 1709-es látogatása idején már megvolt. A templomnak három oltára volt, a két mellékoltár Szent György és Szent Lőrinc tiszteletére volt szentelve. A főoltár mögött volt a sekrestye. Az épületet kőcserepek fedték. 1715-ben felgyújtotta a török, de azt követően helyreállították és egészen 1934-ig ez volt a község plébániatemploma.
  • A Szent József temetőkápolna részben a régi plébániatemplom helyén faragott kövekből épült. Hosszúsága 12 méter, szélessége 6 méter, homlokzata felett pengefalú harangtorony emelkedik.

Oktatás szerkesztés

A község egyetlen alapiskolája Krajon található az Ante Starčević alapiskola. Az iskola mellett óvoda is működik.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés