Kristály-folyó
A Kristály-folyó (spanyolul Caño Cristales — a caño szó a kisebb folyók helyi elnevezése, a cristales jelentése „kristályok”) egy kolumbiai folyó. Nevezik „az öt szín folyójának” is, mivel vizében különböző színes növények élnek, amelyektől a meder szeptembertől kezdve három hónapon át többféle színben pompázik (vörös, sárga, kék, zöld, fekete[1]). Legjellegzetesebb növénye az örvényvirágfélék (Podostemaceae) családjába tartozó Macarenia clavigera.[2]
Kristály-folyó | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
megye | Meta |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 100 km |
Forrás | Sierra de la Macarena |
Torkolat | Guayabero |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kristály-folyó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földrajzi helyzete
szerkesztésKolumbia középső részén, Meta megyében folyik; a Guaviare bal oldali mellékvize.[3] Szélessége nem több 20 méternél,[1] hossza mintegy 100 km. Észak–déli irányban megnyúlt vízgyűjtő területe kb. 120 km hosszú és mintegy 30 km széles.
Kialakulása, nevezetességei
szerkesztésA Sierra de la Macarena, az Andok és az Amazonas vadonja között húzódó hegység az 1,2 milliárd éve kialakult Guyanai-pajzs része; meghatározó kőzete a kvarcit. Legutóbb az Andok felgyűrődésekor emelkedett ki, emiatt a folyócska medre erősen zuhatagos, kisebb-nagyobb vízesésekkel. Érdekességei a mederben kifejlődött sajátos, kútszerű képződmények.[2]
Fő nevezetessége, hogy vizét július végétől novemberig színesre (vörös, narancs, sárga, zöld, kék) festi a benne élő, endemikus Macarenia clavigera folyami hínár.
Megismerése, látogatása
szerkesztésA folyó sajátos színkavalkádjáról először a helyi kutató és újságíró Andrés Hurtado García számolt be. Ezután 1948-ban a folyó környékén hozták létre Kolumbia első természetvédelmi területét (Sierra de la Macarena), amit 1971-ben szerveztek át nemzeti parkká.
A kormányerők, a maoista felkelők és a kábítószerkereskedők fegyveres konfliktusai miatt több évre lezárták, de 2010 óta újra látogatható.
A turisták La Macarena településről indulva közelíthetik meg. Először csónakon át kell kelni a Guayabero folyón, majd egy földúton észak felé haladva 9–10 km után érhető el a folyó,[1] ehhez a vállalkozóbb szelleműek lovat vagy öszvért kölcsönözhetnek. A leglátványosabb részre naponta csak egy 20 fős, idegenvezetős csoportot engednek ló- vagy öszvérháton.
Élővilága
szerkesztésA folyó legjellegzetesebb növényei a színes vízinövények. Július végén, amikor megszűnnek az özönvízszerű esőzések, a folyó vízszintje csökkenni kezd, a Macarenia clavigera pedig előtűnik bíborvörös leveleivel. A leglátványosabb időszak szeptembertől novemberig tart, ezután a víz leapad, a növény pedig reproduktív fázisába lép. Ekkor a parkot ideiglenesen be is zárják.[2]
A vízben halak nem élnek, mivel nem találnának benne táplálékot. A környéken találhatók viszont búbostyúkok, hangyászok, jaguárok, pumák, szarvasok, valamint számos hüllő és kétéltű.[2]
Képek
szerkesztés-
A folyó az El Tapete vidéken
-
A folyó parti sziklákkal
-
A vörös színű Macarenia clavigera növény
-
Kútképződmény
-
A folyó egy nyugodtabb szakasza
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Ubicación de Caño Cristales (spanyol nyelven). Caño Cristales.com. (Hozzáférés: 2017. augusztus 2.)
- ↑ a b c d Caño Cristales: el río que escapó del Paraíso (spanyol nyelven). National Geographic España, 2014. október 24. [2017. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 2.)
- ↑ Impress Magazin: A világ legszínesebb folyója a kolumbiai Kristály folyó