Kristóffy József

(1857-1928) magyar politikus, a Fejérváry-kormány belügyminisztere

Csejtei Kristóffy József Mihály András (Makó, 1857. szeptember 7.Budapest, 1928. március 29.) szabadelvű párti politikus, a Fejérváry-kormány belügyminisztere.

Kristóffy József
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1905. június 18. – 1906. április 8.
Előd Tisza István
Utód Andrássy Gyula

Született 1857. szeptember 17.
Makó
Elhunyt1928. március 29. (70 évesen)
Budapest[1]
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt

Gyermekei Kristóffy József
Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristóffy József témájú médiaállományokat.
Kristóffy emléktáblája szülővárosában, Makón

Életpályája szerkesztés

A nemesi csejtei Kristóffy család sarja. Apja csejtei Kristóffy József, Csanád megye főjegyzője, anyja Felberbauer Aurélia.[2] Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, a jogtudományok felé orientálódva. 1880-tól 1883-ig Csanád vármegye aljegyzője volt. 1904 januárjában megválasztották Szatmár vármegye főispánjává, ezért a nagylaki kerület országgyűlési képviseletéről lemondani kényszerült.[3] Megyei és állami tisztségviselőként dolgozott, a Szabadelvű Párt képviselőjeként Tisza István nevezte ki főispánnak. Később Fejérváry Géza kormányában ő töltötte be a belügyminiszteri tisztséget (1905. június 18.1906. április 8.). A kormány programjában szerepelt az általános titkos választójog terve. Összeütközésbe került a vármegyékkel adók megtagadása miatt, a koalíció megalakulásakor pedig már túl nagy volt ellenzőinek száma, és habár a Szociáldemokrata Párttal próbált szövetségre lépni (Kristóffy-Garami paktum), de ez nem sikerült, és 1906-ban távoznia kellett a minisztérium éléről. Utána még kapcsolatban maradt Ferenc Ferdinánd "műhelyével", ahol demokratikusabb követeléseket próbált érvényesíteni kisebb pártokkal. 1911-ben egy időközi választáson újra országgyűlési képviselő lett, amiről 1913 decemberében lemondott és végleg visszavonult a politikai élettől. Fia Kristóffy József diplomata, a második világháború évei alatt volt moszkvai és koppenhágai követünk.[4]

Művei szerkesztés

  • A választójogi harc (Budapest, 1910)
  • Választójogi beszédek (Budapest, év nélkül);
  • 1927-ben jelent meg életművét és álláspontjait tartalmazó terjedelmes műve, amely a Magyarország kálváriája ; Az összeomlás útja címet viselte.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
  2. familysearch.org Kristóffy József keresztelői adatlap
  3. Felsömagyarország, 1904/01/26, 5. oldal. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  4. Csorba József: Magyar történetek, 64. Gondola (2007. december 26.) (Hozzáférés: 20109. november 5.) arch

Források szerkesztés