Kuče
Kuče falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
| Kuče | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10419 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1370 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 30,81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Terület | 33,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′, k. h. 16° 09′Koordináták: é. sz. 45° 41′, k. h. 16° 09′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuče témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágráb központjától 19 km-re, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a Túrmező síkságán a Száva-Odra csatorna mellett fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1466-ban említik először. Az itt 1521-ben keltezett Čunčić-oklevél az egyik legrégibb kaj horvát nyelvű papírra vetett írásos dokumentum. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is, a Vrhovlje járás része volt. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet az egyesült horvát és császári sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.
A falu a múltban két részre, Gornje és Donje Kuče, más néven "Gorence" és "Dolence" településkre oszlott. Gornje Kuče lakói egykor a Držanić, Fabijančić, Majdak, Majdešić, Čunčić, Lučić, Videković, Berković, Paleon és Horvačić családok, Donje Kuče lakói a Pukanić, Puceković, Čunčić, Malčić, Horvačić, Gjuvanić, Vihlaj és Novak családok voltak. A családok vagyonosak és népesek voltak. Itt született 1609-ben a neves jezsuita író és nyelvész Juraj Habdelić, akit a közeli Staro Čičén kereszteletek, ahova akkor a falu tartozott. Később a plébánia székhelyét Vukovinára helyezték át. A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 285, 1910-ben 387 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. Kuče 167 főt adott a honvédő háború idején harcoló horvát alakulatokba, akik a dubrovniki, a vukovári és a Kupa menti harcokban vettek részt. 2001-ben a falunak 330 lakosa volt. Egyházilag a vukovinai Mária Látogatása plébániához tartozik. A falunak labdarúgó és kosárlabdapályája, sportháza, közösségi háza, alapiskolája van. Egyesületei közül említésre méltó a Turopoljac labdarúgóklub, az énekegyüttes, az önkéntes tűzoltóegylet és a honvédő háború veteránjainak egyesülete.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 594 | 617 | 668 | 716 | 860 | 849 | 857 | 900 | 947 | 962 | 989 | 938 | 893 | 1023 | 1226 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt temploma[3] a falu északi részén található. A 20. század elején épült egy régebbi fakápolna helyén. Egyhajós, tágas, négyszögletes alaprajzú épület, a hajónál keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel. Az egyemeletes sekrestye a déli fal mentén, a harangtorony a főhomlokzat északi sarkában található. A főhomlokzat előtt háromrészes előcsarnok áll. A homlokzatot historizáló stílusban tervezték, a romanika és a német reneszánsz stílus elemeivel. A templom belsejét a konzolokra támaszkodó famennyezet fedi. A Szent Fábián és Sebestyén főoltár művészi értékkel bír, a 17. századból származik, az 1640-es években készült.
- Szent Flórián tiszteletére szentelt kis kápolnáját innen elszármazott amerikaiak építtették.
- A Túrmező délkeleti részén a Turopljski Lug erdőben található a Krčka-kapu.[4] Eredetileg 1779-ben egy fakaput emeltek ide a szántóföldek kialakítása miatt végzett nagy erdőirtások emlékére. Az 1914-es árvizek után 1916-ban új betonkaput építettek, mely két, gazdagon díszített oszlopból áll, amelyeket kazettás gerendával kötöttek össze, és amelyre egy latin felirat került. Ritka példája az emberi munka tiszteletére állított emlékműveknek.
- Védett műemlék az egykori iskola emeletes faépülete.[5] Az iskola jelentős a település kultúrtörténete szempontjából. 1923-ban Kuče első iskolájaként építették azon a telken, ahol a korábban a nemesi kerület judikátusi székháza állt. Az építést a kerület nemesi önkormányzata Nikola Hribarra bízta. Az iskola az első emeleten öt osztállyal kezdte működését, a földszinti utcára néző helyiséget pedig a nemesi önkormányzat üléseire használták. A többi földszinti helyiség tanári lakás volt. Az épület 1970-ig töltötte be az iskola funkcióját, azóta a település különböző szükségleteire használják.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1609. április 17-én Juraj Habdelić író, nyelvész, a zágrábi jezsuita egyetem rektora.
- Itt született 1889. március 31-én Franjo Lučić zeneszerző, zenepedagógus, orgonaművész, a zeneelmélet professzora.
Források szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Laszovszky Emil: Túrmező. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XXI. kötetében. Budapest 1901.
- Emilij Laszowsky: Povijest Turopolja Zagreb, 1910.
- Emilij Laszowsky: Plementina općina Turopolje. I-III. Zagreb, 1910-1924.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3415.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3649.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5873.