Kutia
A kutia vagy kutya hagyományos ünnepi magétel édes öntettel, melyet a keleti ortodoxok és a görögkatolikusok fogyasztanak főként Ukrajnában, Oroszországban, illetve Fehéroroszországban karácsonytól Jézus megkeresztelésének ünnepéig, vagy toron. Ezzel a szóval leíróként jellemzik ezt az időszakot.[1][2][3]
Etimológia
szerkesztésA kutia szó görög eredetű, a κουκκί (bab) vagy κόκκος (mag) átvétele.[4]
Leírása
szerkesztésUkrajnában
szerkesztésUkrajnában a hagyományos lényegi rituális két fogás egyike az ukrán karácsonyesti vacsora (Sviata vecheria vagy Svyata vecherya) részeként.[5] Az uzvarral együtt rituális jelentése régi időkre megy vissza. Fedir Vovk ukrán néprajzos egészen az újkőkorig vezeti vissza. Vacsora előtt a kutiát a sarokra ("kut") helyezik az ikonok alá, ami a legmegbecsültebb hely a házban. A kutiás edény itt is marad Rizdvótól (karácsony) a régi újévig (január 14).[6] Szokás még gyerekekkel kutiát küldeni rokonokhoz, rendszerint nagyszülőkhöz vagy keresztszülőkhöz. Vacsora után a kutiás edényben kanalakat hagynak az ősöknek, hogy ők is vacsorázhassanak és ne haragudjanak meg a családra. Az étel vallásos természetét kiemeli. hogy a családfő az ablakhoz megy vagy kimegy a kertbe egy kanál kutiával és háromszor meghívja a fagyot, hogy a családdal egyen. Ha a fagy nem jön a vacsorára, akkor arra kérik, hogy később se jöjjön, és ne ártson a növényeknek.[7][8][9]
A Svyata vecherya alkalmából elsőként a kutiát szolgálják fel.[10] A családfő kiveszi az első kanál kutiát a tálból, felemeli, és meghívja a család halottainak lelkét, hogy csatlakozzanak az éjszakához. Ezután belekóstol, majd a maradékkal megcélozza a mennyezetet. Ahány gabonamag a mennyezetre tapad, annyi méhraj, illetve annyi újszülött borjú lesz az új évben. Ahány mákmag a mennyezetre tapad, annyi tojást fog rakni minden tyúk az új évben.[11] Ezután mindenki eszik egy kanál kutiát, mielőtt még felszolgálják a következő adag ételt.[12]
A fő összetevők: külső héjától megfosztott búzamag, mák, méz. Tartalmazhat mazsolát, aszalt gyümölcsöt és diót. Nem adható hozzá tej vagy tojás, hogy a legszigorúbb böjtben is fogyasztható legyen. Egyes receptekben a koptatás után polírozott búzamagot, illetve kölest használnak.
Hasonló étel a kolyvo, ami azonban nem tartalmaz mákot. Megemlékezések alkalmából fogyasztják.
Más országokban
szerkesztésFőtt gabonamagvakból (rendszerint koptatott búzából) készült ételeket más országokban is hagyományosan fogyasztanak, ahol is a búzához mézet, diót, fűszereket adnak:[13]
- Bulgária – kolivo
- Görögország – koliva
- Libanon, Palesztina és Jordánia – ameh masslouk vagy snuniye
- Románia – colivă
- Oroszország – sochivo
- Szerbia – koljivo
- Szicília – cuccìa
- Szíria – sliha vagy burbara
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Кутя, Словник української мови в 11 томах (ukrán nyelven). Київ: Наукова думка
- ↑ Даль, Владимир. Кутия (orosz nyelven). Санкт-Петербург-Москва: Товарищества М.О. Вольф (1905)
- ↑ Куцця (belarusz nyelven). Менск: Беларуская Савецкая Энцыклапедыя (1977–1984)
- ↑ Кутя (ukrán nyelven). Київ: Наукова думка (1989)
- ↑ Recipe: Kutia, Star of the Ukrainian Christmas Eve Supper. [2019. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
- ↑ Василь Скуратівський. Русалії. — Київ: Довіра, 1996. — С. 532—533. ISBN 966-507-028-2
- ↑ Чубинский П. П. Календарь народных обычаев и обрядов. — Київ: Музична Україна, 1993.
- ↑ Записано в селі Двірець Заславського повіту Волинської губернії.
- ↑ Хведір Вовк. Студії з української етнографії й антропології. — Прага: Український громадський видавничий фонд, б/р. — С. 183.
- ↑ Stechishin, Savella 1959, Traditional Ukrainian Cookery, Trident Press, Winnipeg
- ↑ Килимник Степан 1964. Український рік у народніх звичаях в історичному освітені Toronto
- ↑ Yakovenko, Svitlana 2013, Taste of Ukraine: Rustic Cuisine from the heart of Ukraine, Sova Books, Sydney
- ↑ Goldstein, Darra 2015, The Oxford Companion to Sugar and Sweets, Oxford University Press, Oxford
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Kutia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.