Főmenü megnyitása

Láday István (jogász)

magyar jogász, jogtudományi szakíró

Láday István (olykor Ládai)[1] (Kecskemét, 1873. május 14.Kolozsvár, 1936. április 15.) jogász, jogtudományi szakíró.

Láday István
Láday István 1919-ben (Jelfy Gyula képe)
Láday István 1919-ben (Jelfy Gyula képe)
Született 1873. május 14.
Kecskemét
Elhunyt 1936. április 15. (62 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
jogtudományi szakíró
Sírhely Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Láday István témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

A kecskeméti Piarista Főgimnáziumban tett érettségit (1890), majd a budapesti egyetemen végezte a jogot (1894) és szerzett doktorátust. Bírósági gyakorlat után az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott.

Szerkesztésében jelent meg A fiatalkorúak kriminalitása ellen való küzdelem Magyarországon (Budapest, 1905) c. dokumentumkötet és A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogszabályok magyarázata (Budapest, 1911-12). A Magyarországi Tanácsköztársaság idején március 21-től április 5-ig igazságügyi népbiztoshelyettes, majd népbiztos április 5-től június 24-ig.[2] Utóbb Romániába emigrált, Kolozsvárt telepedett le, bírósági, majd ügyvédi gyakorlatot folytatott.

Iuliu Maniu román politikus barátja és munkatársa lévén, már a Kormányzótanács jogügyi munkájában is szerepet kapott. Az Ardealul Juridic c. kolozsvári jogi folyóirat felelős szerkesztője (1921-25); az Erdélyben érvényben maradt osztrák-magyar magánjogi jogszabályok román nyelvű kiadásával, magyarázatával szerzett magának szakkörökben tekintélyt. A telekkönyvi jog (Cărțile funduare. Kolozsvár, 1923, 1927), az osztrák polgári jog (Codul civil Austriac... I-III. Kolozsvár, 1924-28), a büntetőjog (Legea XXXIII din 1896... Kolozsvár, 1925) kötetei mellett bevezetővel látta el a végrehajtási törvény Bartha Ignác és Titu Hanca által készített magyar fordítását (Kolozsvár, 1922, 1928), s fejezeteket írt I. Tanoviceanu ötkötetes büntetőjogi traktátusának 2. kiadásába (1924-27).

Az 1920-as évek végén a Semmítőszék bírájává nevezték ki, Bukarestbe költözött, a legfelső törvény előkészítő tanácsnak is tagja lett, utóbb semmítőszéki tanácselnökké lépett elő. A Házsongárdi temetőben levő monumentális síremlékét Szabó Vera készítette (1937).

Magyar nyelvű köteteiSzerkesztés

  • Útmutatás lakásügyekben (románból fordította Parven Ervin. Kolozsvár, é.n.);
  • Az új adótörvények népszerű magyarázata (Consum könyvtár 1. Kolozsvár, 1921).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Budapest, HOGYF EDITIO. ISBN 978 963 848 400 0

ForrásokSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Meghalt Láday István. Keleti Újság, 1936/88.