Főmenü megnyitása

László Kálmán (Sepsiszentgyörgy, 1900. december 4.Kolozsvár, 1996. szeptember 22.) erdélyi mikológus, természettudományi szakíró. László Ferenc (1873–1925) régész fia, László Dezső egyházi író, László Endre jogász és újságíró, László Zoltán újságíró, László Ferenc jogász, szerkesztő testvére.

László Kálmán
Született 1900. december 4.
Sepsiszentgyörgy
Elhunyt 1996. szeptember 22. (95 évesen)
Kolozsvár
SzüleiLászló Ferenc
Foglalkozása mikológus,
természettudományi szakíró

ÉletútjaSzerkesztés

Szülővárosában a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett (1919), elvégezte a magyar nyelvű Kolozsvári Kereskedelmi Akadémiát (1922). Az Erdélyi Banknál Kolozsvárt kezdte pénzügyi pályáját (1922-26), majd a Brassói Nép- ill. Közgazdasági Bank alkalmazottja (1926-48). Miután közgazdasági diplomát szerzett a Bolyai Tudományegyetemen (1948), a brassói pénzügyi középiskola tanára, aligazgatója (1948-55). Az iskola megszűnése után nyugdíjazásáig (1960) a Brassói Mezőgazdasági Bank főellenőre.

"Hivatalai tevékenysége csak gátolhatta, de nem akadályozhatta meg abban – jellemzi munkásságát Szabó Attila –, hogy a botanikusként induló édesapa irányításával megkezdett kutatásokat folytassa." Az 1930-as évek végétől bekapcsolódott a Brassóban jól szervezett természetismereti mozgalomba, részt vett a környező hegyvidék növényvilágának kutatásában. Tudományos érdeklődése a mikológia felé irányult, s nyugdíjasként a nagygombák kutatására fordította minden idejét, létrehozva gazdag és dokumentált mikológiai magángyűjteményét, mely közel 4000 múzeumi értékű darabot tartalmaz.

Első írását az Encián közölte (1936). Bel- és külföldi szaklapokban megjelent dolgozatai közül kiemelkedik a Pázmány Dénessel közösen írt Seltene Pilze aus Rumänien c. sorozat, melynek első részét a Zeitschrift für Pilzkunde (Karlsruhe), folytatásait a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia Notulae Botanicae c. kiadványa hozta nyilvánosságra. Egy másik sorozat a budapesti Mikológiai Közleményekben jelent meg: A nagygombák kutatása és újabb adataik Hargita és Kovászna megyékben (1984, 1988), eszerint a kutatómunkák során az ismert nagygombák száma 256-ról 291 fajra növekedett. Ő jelezte először Romániából az illatos kocsonyás álpöfeteget, a Fries-féle rókagombát, a szalmasárga gyűrűsgombát, a fenyővargányát, a citromsárga nedűgombát, a Maska-féle csiperkét, a márciusi csigagombát. Ismertető írásaival az Aluta, Népi Egység, Új Idő, Előre, Igazság, A Hét oldalain találkozunk. Mint gombaszakértő tevékeny részt vett az egészségügyi felvilágosításban.

A Brassói Székely Társaság főtitkáraként közművelődési szerepet is vállalt (1930-40), a brassói Könyvtár Egylet állományát gondozta. 1978 óta a Kolozsvári Szabadegyetem gombaismereti kollégiumának szervezője és előadója. Pap István, Pázmány Dénes és Veress István társszerzőkkel közösen írt gombaismereti szakkönyve kéziratban.

László Kálmán még életében, 1995-ben a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványnak adományozta mikológiai munkássága anyagának jelentős hányadát: gombagyűjteményét, könyvtárának egy részét, mikológiai jegyzeteit.[1]

EmlékezeteSzerkesztés

A sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület a jeles mikológus iránti tiszteletből vette fel a László Kálmán nevet. Születésének századik évfordulójáról is megemlékeztek.[2] Hagyatékát, értéke mikológiai gyűjteményét a Székely Nemzeti Múzeum őrzi.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Székely Nemzeti Múzeum Természetrajzi Tára
  2. Tóthfalussy Béla: László Kálmán 100 éve. Szabadság (Kolozsvár), 2001. január 26. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán).

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó információkSzerkesztés

  • Nemes Zoltán: "Az ételhez só kell." Vendégünk volt László Kálmán. Megyei Tükör, 1980. november 11.
  • Pázmány Dénes: A gombászok nesztora. Igazság, 1980. december 5.
  • Szabó Attila: Természettudományos arcképcsarnok. László Kálmán. Művelődés 1981/1.
  • Tóthfalussy Béla: László Kálmán 100 éve. Szabadság (Kolozsvár), 2001. január 26. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán)