Lázár Vilmos (mezőgazdász)
Lázár Vilmos, írói álnevein: Rátz Kálmán, Botos Vince (Kaposvár, 1895. szeptember 4.[1] – Budapest, 1972. július 26.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1957).
| Lázár Vilmos | |
| Született | 1895. szeptember 4. Kaposvár |
| Elhunyt | 1972. július 26. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Farkas Ilona (h. 1915–1943) |
| Foglalkozása | mezőgazdász, egyetemi tanár |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-21) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Vilmos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés
Lázár Benő gazda és Roth Hermina gyermekeként izraelita vallású családban született. A berlini mezőgazdasági főiskolán szerezte diplomáját 1915-ben. 1915-ben Budapesten házasságot kötött Farkas Farkas és Neumann Irma leányával, Ilonával.[2] 1911-től a Galilei Kör, 1919 februárjától a KMP tagja volt. A Földművelésügyi Népbiztosság munkatársa volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején, majd annak bukását követően emigrációban élt Csehszlovákiában, Németországban és Dániában 1920 és 1923 között.
1923-ban tért haza, s bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az 1930-as években számos cikket írt a Gondolat, a Korunk, a Szocializmus, a Világirodalmi Szemle, a Népszava és más lapokba. 1933-ban a Korunk, 1936-ban a Világkép című folyóirat, 1936-tól 1938-ig a Világkép Könyvtár szerkesztője volt. A második világháború alatt az ellenállási mozgalomban is részt vett. 1942-ben jelentette meg pártutasításra Bolsevik Párt történetének egy részét, Botos Vince álnéven, némi átfogalmazással. A fasiszták 1944 novemberében elfogták, majd Sopronkőhidára vitték.
1945 után a mezőgazdaság irányításában fontos szerepe volt. 1961-től 1969-es nyugállományba vonulásáig tanított a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, valamint igazgatója volt a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézetnek.
Főbb munkái
szerkesztés- Harc a nyersanyagért (Budapest, 1937)
- Mongólia a Távolkelet ütköző állama (Rácz Kálmán álnéven, Budapest, 1938)
- Mit adott a szovjet hatalom a parasztoknak? (Budapest, 1951)
- Cserháti Sándor (Budapest, 1954)
- Egy emlékirat lapjaiból (összeállította Kőrösi József, bev. Vitányi Iván, Budapest, 1976)
- Szerkesztette a Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok I. kötetét (Budapest, 1972)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyzése a kaposvári izr. hitközség születési akv. 58/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 297/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 469–470. o. ISBN 963-05-2500-3
- Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk
szerkesztés- (szerk.) Für Lajos – Pintér János: Agrártörténeti életrajzok, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1985, ISBN 963-01-5556-7.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7