Légrády Károly

Malomszegi Légrády Károly, születési nevén Pollák Károly (Pest, 1834. november 27. – Budapest, 1903. november 27.) mezőgazdász, lapszerkesztő és -kiadó, könyvkiadó, országgyűlési képviselő, a Légrády család legismertebb tagja.

Légrády Károly
Született	Pollák Károly 1834. november 27. Pest
Elhunyt	1903. november 27. (69 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Légrády Imre Légrády Ottó
Foglalkozása	újságíró politikus lapszerkesztő kiadó
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1896–1901)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (Bal oldali fasírboltok (B-380))
Sablon • Wikidata • Segítség

Fiai: Imre (1868–1932), Ottó (1878–1948), ifjabb Károly (1871–1944).

Élete

Apja Pollák József orvos volt. Károly 1848-ban a Ludovika Akadémia növendéke, később a pesti egyetemen filozófiát hallgatott, majd Bécsben technikai tanulmányokat folytatott. Az 1850-es években testvérével, Tivadarral a pesti Nádor utcában kőnyomdát létesített, melyet könyvnyomdával és könyvkötészettel bővített ki.

1867-ben felesége, malomszegi Légrády Imre ügyvéd leánya családnevét vette fel, apósa pedig átruházta rá nemességét és előnevét. 1872-ben fővárosi törvényhatósági bizottsági tag lett.

A Légrády Testvérek cég tulajdonosa Károly és Tivadar volt. Miután cégük az Ellenőr, a Földmívelési Érdekeink és a Falusi Gazda című lapok kiadója volt, 1878-ban elindította legfontosabb vállalkozását, a Pesti Hírlapot. A lap főszerkesztője Légrády Károly volt és kitűnő érzékű lapvezérnek bizonyult, a Pesti Hírlapot a közönség hamar megkedvelte. Főszerkesztőként a szabadelvű kormánypárt politikáját támogatta, újságja a tiszaeszlári per idején az egyik legfontosabb vérvádellenes sajtóorgánum volt.

1895-ben mint a Szabadelvű Párt tagja országgyűlési képviselőnek választották, ezután lemondott a főszerkesztői posztról. A következő országgyűlési választáson azonban nem sikerült újraválasztatnia magát.

Légrády Károly élénk gazdasági szakirodalmi tevékenységet is folytatott, Magyarországon újszerű gazdasági termelési módokról írt ismertető tanulmányokat. A francia módszer szerint való gyümölcstermelést ő terjesztette nálunk. 1885-ben kiadta A spárgatermelés kézikönyve című alapvető munkáját, amelyben Magyarországon ma széltében elterjedt, általa föltalált spárgatermelési módszert propagált. A halotthamvasztásnak, amelynek érdekében több cikket írt, nagy híve volt.

Halála után a vállalkozást és a Pesti Hírlapot fiai, elsősorban Ottó és Imre vitték tovább; ifjabb Légrády Károly körülbelül tíz évig dolgozott a kiadóhivatalban, 1909-ben kivált a cégből.

Sírja a Kerepesi úti temető B.380-as parcellájában található.

Emlékezete

Légrády Károlyról a főváros XIII. kerületében utcát neveztek el, de az 1950-es évek elején az utca nevét Balzac-ra változtatták.

Források

• Magyar zsidó lexikon
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Torda István: A spárgatermelő sajtókirály : Száz éve halt meg a legendás lapkiadó, Légrády Károly. Népszabadság, 2003. november 27.
• Lengyel Géza. Magyar újságmágnások. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 12–13. o. (1963)  Irodalomtörténeti füzetek 41. szám.
• PIM