A lóhangya (Camponotus) a vöröshangyaformák (Formicinae) alcsaládjában a lóhangyarokonúak (Camponotini) nemzetség névadó neme.

Lóhangya
Szőrös lóhangya (Camponotus aethiops)
Szőrös lóhangya (Camponotus aethiops)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea)
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Vöröshangyaformák (Formicinae)
Nemzetség: Lóhangyarokonúak (Camponotini)
Nem: Lóhangya (Camponotus)
Mayr, 1861
Alnemek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lóhangya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lóhangya témájú kategóriát.

Camponotus schulzi feje elölnézetben
Ligeti lóhangya (Camponotus fallax)
Lóhangyák (Camponotus sp.) temetőbogár (Nicrophorus sp.) és döglégy (Lucilia sp.) lakmároznak egy cickányféle (Soricidae) tetemén

Származása, elterjedése szerkesztés

A nem alapvetően kozmopolita;[1] fajai a legtöbb erdőben feltűnnek.

Magyarországi fajok:

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Ebbe tartoznak a legnagyobb magyarországi hangyák — közülük is legnagyobb az óriás lóhangya. Major és minor dolgozóik mérete feltűnően különbözik: előbbiek csaknem háromszor akkorák, mint a minorok. A legkisebbek és legnagyobbak között többféle átmeneti alak is előfordul (Brehm).

Életmódja, élőhelye szerkesztés

Bolyait többnyire erdőkben építi és mindig viszonylag nedves helyeken — a talaj szárazságára igen érzékeny. Több faj száraz fatönkökben rágja ki járatait (Brehm). Magyarországon is jól ismertek a faodvasító lóhangya Camponotus ligniperda) és a fekete lóhangya (Camponotus vagus) fába rágott fészkei. Sokszor károkat okoz az az élőfák kirágásával, de tarvágás után szívesen látják, mert a földben maradt tuskókat és gyökereket gyorsan szétporlasztja, talajosítja.

Gazdasági jelentősége szerkesztés

Sokszor károkat okoz azzal, hogy az élőfákat is kirágja, tarvágásokon azonban szívesen látják, mert a földben maradt tuskókat és gyökereket gyorsan szétporlasztja.[2]

Rendszertani felosztása szerkesztés

A több száz fajt nyolc alnembe csoportosítják.

Ismertebb fajok (a Magyarországon honosakon túl):

A Brazília őserdőiben élő kertészhangya (Camponotus femoratus) nagy fák csúcsgallyaira, biztonságos magasba függeszti nagy gonddal szőtt hálóját. A hálót a fára felhordott talajjal tölti meg, és abban alakítja ki fészkét — a földlabdát pedig hamarosan függőkertté alakítják a róla kihajtó broméliafélék (Bromeliaceae) és más epifitonok (Brehm).

Az ugyancsak Dél-Amerikában élő lombjáró lóhangya (Camponotus senex) a szövőhangyákhoz hasonlóan szövi fészkeit levelekből (Brehm).

Jegyzetek szerkesztés

  1. Antmaps: Camponotus
  2. Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
  3. Hangyafarm: Camponotus lownei

Források szerkesztés