Laa an der Thaya

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Laa an der Thaya osztrák város Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 6246 lakosa volt.

Laa an der Thaya
Laa főtere és a városháza
Laa főtere és a városháza
Laa an der Thaya címere
Laa an der Thaya címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMistelbachi járás
Irányítószám2136, 2064
Körzethívószám02522
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség6280 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület72,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′, k. h. 16° 23′48.716667°N 16.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 43′, k. h. 16° 23′48.716667°N 16.383333°E
Laa an der Thaya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laa an der Thaya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Laa an der Thaya a Mistelbachi járásban
 
A laai vár
 
A Szt. Vitus-plébániatemplom
 
Az ispotály és kápolnája

Laa an der Thaya a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a cseh határ mentén, a Weinvierteli-dombságon, a Thaya folyóból elvezett csatorna, a Thayamühlbach mellett. Területének 3,3%-a erdő, 83,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést, illetve településrészt egyesít: Hanfthal (540 lakos 2021-ben), Kottingneusiedl (297), Laa an der Thaya (4770), Ruhhof (3), Ungerndorf (130) és Wulzeshofen (506).

A környező önkormányzatok: északkeletre Neudorf im Weinviertel, keletre Staatz, délkeletre Fallbach, délre Gaubitsch és Unterstinkenbrunn, délnyugatra Stronsdorf, nyugatra Großharras, északnyugatra Hrádek és Dyjákovice, északra Hevlín és Hrabětice (utóbbi négy Csehországban).

Története

szerkesztés

Laat 1150-ben említik először a passaui püspökség urbáriumában. 1190 körül a Babenbergek szerezték meg a birtokot, amely a Thaya folyó gázlója mentén feküdt a Bécs-Brünn útvonalon és kb. 1230-ban VI. Lipót herceg erődített várost alapított itt. A határon fekvő város falai alatt több csata is zajlott, pl. Civakodó Frigyes vagy később II. Ottokár idejében. Ottokár, majd Habsburg Rudolf megerősítette Laa kiváltságait; ekkoriban kapta a város a címerét is. A későbbi századokban elvesztette korábbi jelentőségét. 1407-ben a morva Johann Sokol von Lamberg foglalta el, 1426-ban pedig a husziták kifosztották. Hogy a gazdaság helyreállítását segítse, a császár különböző privilégiumokat adományozott Laanak, pl. sört mérhettek a város határain belül. 1442-1450 között a császár által Bécsbe hívott Enea Silvio de' Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) laai plébánosként dolgozott.

A harmincéves háború során 1619-ben cseh csapatok kvártélyozták be magukat és teljesen kiszipolyozták a polgárságot. 1645-ben a svédek foglalták el és fosztották ki; csak 1680-ra nyerte vissza korábbi méretét, de gazdasági jelentősége tovább csökkent. Amikor Napóleon 1809-ben megszállt itt, csak egy mocsaraktól körbevett jelentéktelen városkát talált, földszintes, zsúptetős házakkal. A 19. század első harmadában Simon Scheiner polgármestersége alatt a település gyors fejlődésnek indult. 1830-től szabályozták a Thayát, így a mocsarak lecsapolásával a földek minősége és jövedelmezősége ugrásszerűen javult. Utak és csatornák épültek, a terjeszkedést gátló középkori városfalat lebontották. 1850-ben ide került a járásbíróság és a körzeti adóhatóság és Laa, mint adminisztratív központ sok új lakót vonzott. 1869-től vasút kötötte össze Béccsel és Brünnel. Az első világháború után a Monarchia szétesésével Laa határvárossá vált, elvesztette gazdasági hátországának nagy részét és jelentősége csökkent.

A második világháború végén Laa a front színhelyéül szolgált. 1945 április 19-22 között több légitámadás is érte, amelyekben 22-en meghaltak. 19-én heves harcokra került sor Ungerndorfnál, ahol 20 szovjet és 2 német tankot lőttek ki. A front helyzete mintegy három hétig nem változott, eközben a szovjet tüzérség gyakran lőtte a várost. Május 7-én a németek visszavonultak, felrobbantva a Thaya hídjait. A Vörös Hadsereg május 8-án szállta meg a települést. Az elesetteknek katonai temetőt létesítettek, ahol 2006-ban Oleg Vlagyimirovics Gyeripaszka orosz oligarcha, akinek a nagyapja itt esett el, pravoszláv templomot építtetett.

A Laa an der Thaya-i önkormányzat területén 2021 januárjában 6246 fő élt. A lakosságszám 1939-ben érte el a csúcspontját 7993 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutatott, bár az utóbbi években stabilizálódott. 2018-ban az ittlakók 94,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,7 az új EU-tagállamokból érkezett. 1,5% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 89%-a római katolikusnak, 2,5% evangélikusnak, 1,8% mohamedánnak, 5,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (96,1%) mellett a csehek és a horvátok alkották 1-1%-kal.

A népesség változása:

2016
6 225
2018
6 280

Látnivalók

szerkesztés
 
A régi városháza
  • a laai vár, amely sörmúzeumnak ad otthont
  • a város északnyugati részén az egykori középkori városfal maradványai
  • a Szt. Vitus-plébániatemplom
  • az egykori ispotály kora gótikus kápolnával
  • a Hubertus-sörfőzde
  • a régi városháza és előtte az 1575-ből való pellengér
  • az új városháza, amely 1899-ben épült, Ferenc József uralkodásának 50. évfordulójára; mellette az 1680-ban emelt pestisoszlop
  • a kocsimúzeum
  • a dél-morva múzeum

Testvértelepülések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Laa an der Thaya című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.