Főmenü megnyitása

Laczkó Géza

író, újságíró, műfordító, lapszerkesztő.

Laczkó Géza (Budapest, 1884. december 3. – Budapest, 1953. december 1.) író, újságíró, műfordító, lapszerkesztő.

Laczkó Géza
Laczkó Géza.jpg
Született 1884. december 3.
Budapest
Elhunyt 1953. december 1. (68 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiLaczkó Aranka
Foglalkozása
Munkáltató Nyugat
Iskolái Eötvös József Collegium
Kitüntetései Baumgarten-díj (1939)
A Wikimédia Commons tartalmaz Laczkó Géza témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Laczkó Aranka

Laczkó Aranka kolozsvári színésznő törvénytelen fia. Gyermekkora jelentős részét a színház világában töltötte. A középiskola után előbb a budapesti egyetemen tanult, a híres Eötvös Kollégium tagja volt, majd Párizsban folytatta és fejezte be tanulmányait. Itthon 1907-től Budapesten középiskolai tanár, utóbb iskolaigazgató. A Tanácsköztársaság után eltiltották a tanítástól, ezt követően lektorként, lapszerkeszőként (Pesti Napló, Az Est) dolgozott.

MunkásságaSzerkesztés

A Nyugat első nemzedékéhez tartozott, a folyóirat főmunkatársa volt. Pályáját versek és novellák írásával kezdte, számos tanulmányt, kisebb esszét írt, elsősorban azonban mint regényíró jelentős. A francia irodalom, különösen Gustave Flaubert volt rá nagy hatással, műfordítóként is főként francia írók műveit tolmácsolta.

Bírálói a műfaji újítók és nyelvművészeti alkotók közé sorolták. Dicsérték klasszikus ötvözésű novelláit, ötletes tanulmányait, mivel az író és a tudós szerencsésen találkozott alkotásaiban. Elbeszélő művészetét a tökéletes kifejezésre való törekvés jellemzi. Novelláiban a modern lélekrajzoktól kezdve a történeti miniatűrökig a különféle foglalkozású és életsorsú egyének csoportját gyűjtötte össze, a lelki történéseket egybekapcsolta előadásának tárgyszerű stilizálásával. „Laczkó Géza hideg, tárgyilagos pesszimizmusának irodalmunkban alig van párja. A külföldi írók közül Flauberthez hasonlít leginkább.”[1] Vonzódott a különös alakokhoz, örömét találta a gúnyolódásban, de iróniája hozzásimult elbeszéléséhez, szelleme sziporkázó volt.

Regényei közül a Noémi fia (1916) gondos háttérrajzzal bontja ki a 19. század utolsó negyedének vándorszínész életét. Írói hivatásának erkölcsi megbecsülésével, a tisztán művészi szempontok nemes szolgálatával már ebben a regényében feltűnt. Nem az olcsó hatást kereste, nem a népszerűség után futott, hanem az írásművészet eszményei irányítatták.

A Német maszlag, török áfium (1918) hőse Zrínyi Miklós, a költő. Ez a nagyszabású regény a kiváló hadvezér és államférfiú tragikus végű pályafutásának ívelését a korhűség aggodalmas tiszteletben tartásával mutatta be. Az elbeszélésnek még a stílusa is archaikus, hősei a törökvilág-korabeli magyar nyelven beszélnek. Ilyen következetes nyelvi arhaizálást egy hosszú regényen keresztül Laczkó Géza előtt senki sem kísérelt meg irodalmunkban.

A Szent Iván tüzében (1932) az első világháború korának emberi sorsokat átalakító éveiben játszódik. A történelem beleszól a magánéletbe, elbuktatja a gyöngéket, továbbsodorja az erőseket. Egy modern leány körül zajlik a pesti élet vására, szerelemre szomjas fiatalsággal, eszménytelen célokkal. A lélektani regény a nagyvárosi hősnő belső életének és külső sorsának korjellemző bemutatása.

Királyhágó (1938) című regényéből egy nagyrahivatott ifjú alakja lép az olvasó elé: a fiatalember boldogtalan helyzetéből nemes akaraterővel küzdi fel magát a kiváló emberek sorába. Háttérben az 1900-as évek kincses Kolozsvára és a budapesti Eötvös Kollégium tanulóserege. A főhős élete köré sok érdekes történet fűződik, az író mindenütt biztos ura az elbeszélő művészetnek.

Utolsó nagy történelmi regényét, a trilógiának tervezett Rákóczit már nem maradt ideje befejezni, a nagy lélegzetű mű töredék maradt, csak két kötete készült el.

MunkáiSzerkesztés

  • Játszi szóképzés; Athenaeum, Bp., 1907 (Nyelvészeti füzetek)
  • A porosz levél. Novellák. Budapest, 1910
  • Az akropoliszi ima; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár)
  • A porosz levél; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár)
  • Noémi fia; Franklin, Bp., 1917
  • Német maszlag, török áfium. Regény. Budapest, 1918
  • Baruti, a bazokok fejedelme; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)
  • Francia fonetikus társalgási nyelvkönyv; szerk. Laczkó Géza; Kultúra, Bp., 1921 (A Kultúra nyelvtanai. Világnyelvek tanító nélkül)
  • Sey Tamás levelei. Regény. Budapest, 1922. Kultura Könyvkiadó és Nyomda R.-T.
  • William Blackbirth lelke. Elbeszélés. 1922. Pán Könyvkiadó Kiadása
  • Sátán Trismegistos olvasója. Novellák. Budapest, 1926
  • Szent Iván tüze. Regény. Budapest, 1932
  • Sánta Ámor. Novellák. Budapest, 1936
  • Királyhágó. Regény. Budapest, 1938
  • Az örök ripacs. Regény; Új Kultúra, Bp., 1942 (Fehér holló regények)
  • Kőrösi Csoma Sándor; Városi Ny., Szeged, 1942
  • Az őstehetség. Regény; Athenaeum, Bp., 1944
  • Rákóczi, 1-2.; sajtó alá rend., utószó Révay József; Szépirodalmi, Bp., 1955
  • Mártír és rabszolga; összeáll. Véber Károly, bev. Keresztury Dezső; Magvető, Bp., 1957
  • Szerelem és halál árnyékában. Elbeszélések és tárcanovellák; összeáll. Véber Károly, bev. Benedek Marcell; Magvető, Bp., 1959
  • Nyári feleség. Válogatott elbeszélések; vál., sajtó alá rend. Véber Károly; Magvető, Bp., 1963
  • Királyhágó. Önéletrajzi regény; utószó Pomogáts Béla; Szépirodalmi, Bp., 1971 (Magyar elbeszélők)
  • Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön. Fantasztikus regény; bev. Lengyel Balázs; Egyetemi Ny., Bp., 1972 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Innen és túl. Tudományos fantasztikus elbeszélések; vál., szerk. Kuczka Péter, előszó Lengyel Balázs, utószó Véber Károly; Kozmosz Könyvek, Bp., 1981 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Öröklés és hódítás; összegyűjt., szöveggond. Véber Károly; Szépirodalmi, Bp., 1981
  • Pest és a nők. Novellák, 1-2.; összegyűjt., szöveggond. Véber Károly; Szépirodalmi, Bp., 1982

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kuncz Aladár: Laczkó Géza. Nyugat, 1921. (Hozzáférés: 2011. március 19.)

ForrásokSzerkesztés