Laczkó Aranka

(1861-1953) színésznő


Laczkó Aranka (Kassa, 1861. november 16.[4]Budapest, 1953. július 19.)[5] színésznő.

Laczkó Aranka
Laczkó Aranka.jpg
Született Laczkó Aranka Erzsébet
1861. november 16.
Kassa[1]
Elhunyt 1953. július 19. (91 évesen)[1][2]
Budapest XX. kerülete[1]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Laczkó Géza
Foglalkozása színész
Sírhelye Farkasréti temető (42-1-3/4)[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Laczkó Aranka témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Apja, Laczkó Gergely a kolozsvári színház karnagya volt, anyja, Katanovics Terézia színésznő volt. Színészi pályafutását 1876-ban kezdte Völgyi György színtársulatában. A következő húsz évben számos társulatnál megfordult, de mindegyiknél rövid ideig játszott. 1896-ban Megyeri Dezső Kolozsvárra szerződtette, és itt is maradt egészen 1929-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ezután Budapestre költözött, ahol néhány fellépése volt a Vígszínházban, illetve a Magyar Színházban.

Pázmándy Géza birtokostól született fia Laczkó Géza író, újságíró.[6]

Kezdetben drámai szende, utóbb anyaszerepeket játszott fiatal kora ellenére. Janovics Jenő szerint: „A színházat szolgálta alázatos hűséggel, szívének minden dobbanásával, idegszálának minden rezdülésével. […] Nem vívta a csillagokat művészetével, nem lángolt a tehetsége, de kivételes értéke volt az összjátékának, mert a rábízott feladatot mindig hibátlanul, pontosan, halálos megbízhatósággal végezte. Rendkívüli értelmessége, csalhatatlan érzéke, ízlése, nagy színpadi rutinja a legkomplikáltabb és legkényesebb színházi helyzeten is átsegítette.”

Barátságban volt Jászai Marival,[7] aki kolozsvári szereplései során Laczkó Aranka Búza utcai házában szokott megszállni.[8]

Színpadi szerepeiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

  • Éjféli találkozás (1915)
  • A börzekirály (1915)
  • Cox és Box (1915) - Madame Bouncer, a lakásadó
  • Leányfurfang (1915)
  • Havasi Magdolna (1915) – Mariora
  • Liliomfi (1915) – Emerencia
  • Tetemrehívás (1915) - Falusi asszony
  • Ártatlan vagyok! (1916) – Fogadósné
  • A peleskei nótárius (1916)
  • Mesék az írógépről (1916)
  • Fehér éjszakák (1916) – Szergiusz anyja
  • A gyónás szentsége (1916)
  • A kétszívű férfi (1916)
  • Méltóságos rabasszony (1916)
  • Vergődő szívek (1916) – Bánky Endre anyja
  • Soha többé...mindörökké! (1916)
  • A szobalány (1916)
  • Baccarat (1917) – Isabelle Lebourg bárónő
  • Ciklámen (1917)
  • A megbélyegzett (1917) – Nagymama
  • A névtelen asszony (1917) – Varrenné
  • A szerzetes (1917) - Márkiné
  • A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) – Fórisné
  • A csikós (1917)
  • A tanítónő (1917) – Nagyasszony
  • Tisztítótűz (1918) – André Cordelier anyja
  • Akik életet cseréltek (1918) – Gazdasszony
  • A legszebb kaland (1918)
  • A medikus (1918)
  • A métely (1918) – A beteg anyja
  • Palika (1918) – Palika anyja
  • Az örök titok (1938) – Blanchardné

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Freebase-adatdump
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 9.)
  3. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
  4. Születési bejegyzése a kassai római katolikus keresztelési akv. 600/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
  5. Halotti bejegyzése a Budapest XX. kerületi (soroksári) állami halotti akv. 90/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
  6. Gyüszi László: Egy törvénytelen író: Tévedések Laczkó Géza életrajzában. Irodalomtörténeti Közlemények, CV. évf. 3–4. sz. (2001)
  7. Berecz Dezső: Jászai Mari soproni szereplései (1885-1909). Soproni Szemle, XXVIII. évf. 4. sz. (1974) 112. o.
  8. "Szakmai" "Számvetés" (Poszler Györggyel beszélget Szirák Péter). Alföld, L. évf. 12. sz. (1999. dec.)
  9. Janovics Jenő: A Bánk bán nyomában. Erdélyi Múzeum, XIII. évf. 1. sz. (1942) 83. o.

ForrásokSzerkesztés