Laczkó Aranka
Laczkó Aranka (Kassa, 1861. november 16.[4] – Budapest, 1953. július 19.)[5] színésznő.
| Laczkó Aranka | |
 | |
| Született | Laczkó Aranka Erzsébet 1861. november 16. Kassa[1] |
| Elhunyt | 1953. július 19. (91 évesen)[1][2] Budapest XX. kerülete[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Laczkó Géza |
| Foglalkozása | színész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (42-1-3/4)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laczkó Aranka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása
szerkesztésApja, Laczkó Gergely a kolozsvári színház karnagya volt, anyja, Katanovics Terézia színésznő volt. Színészi pályafutását 1876-ban kezdte Völgyi György színtársulatában. A következő húsz évben számos társulatnál megfordult, de mindegyiknél rövid ideig játszott. 1896-ban Megyeri Dezső Kolozsvárra szerződtette, és itt is maradt egészen 1929-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ezután Budapestre költözött, ahol néhány fellépése volt a Vígszínházban, illetve a Magyar Színházban.
Pázmándy Géza birtokostól született fia Laczkó Géza író, újságíró.[6]
Kezdetben drámai szende, utóbb anyaszerepeket játszott fiatal kora ellenére. Janovics Jenő szerint: „A színházat szolgálta alázatos hűséggel, szívének minden dobbanásával, idegszálának minden rezdülésével. […] Nem vívta a csillagokat művészetével, nem lángolt a tehetsége, de kivételes értéke volt az összjátékának, mert a rábízott feladatot mindig hibátlanul, pontosan, halálos megbízhatósággal végezte. Rendkívüli értelmessége, csalhatatlan érzéke, ízlése, nagy színpadi rutinja a legkomplikáltabb és legkényesebb színházi helyzeten is átsegítette.”
Barátságban volt Jászai Marival,[7] aki kolozsvári szereplései során Laczkó Aranka Búza utcai házában szokott megszállni.[8]
Színpadi szerepei
szerkesztés- Bátki Tercsi (Tóth Ede: A falu rossza)
- Portia (Shakespeare: A velencei kalmár)
- Éva (Madách: Az ember tragédiája)
- Athalie (Jókai: Az aranyember)
- Aase anyó (Ibsen: Peer Gynt)
- Sodróné (Csepreghy Ferenc: Cifra nyomorúság)
- Beatrix (Molnár Ferenc: A hattyú)
- Themis (Victor Eftimiu: Prometheus)
- Catherine (Strindberg: Mámor)
- Csangné (Klabund: Krétakör)
- Liszt Ferenc édesanyja (Bárd Oszkár: Liszt Ferenc első szerelme)
- Hortense (Maeterlinck: Szent Antal csodája)
- Alvingné (Ibsen: Kísértetek)
- Johanna anyja (Heijermans: Remény)
- Özvegy Vasváriné (Szigligeti: A csikós)
- Gyurkovicsné (Herczeg: A Gyurkovics lányok)
- Emilia (Shakespeare: Othello)
- Katrine, a kereskedő testvére (Hauptmann: Téli ballada)
- Sotenvillene (Molière: Dandin György)
- Szerémi grófnő (Csiky Gergely: A nagymama)
- Rebeka (Szigligeti: A cigány)
- Pernelle, Orgon anyja (Molière: Tartuffe)
- Leona (Jókai: Kárpáthy Zoltán)
- Teréz néni (Jókai: Egy magyar nábob)
- Terézia (Jókai: Az aranyember)
- Gabriella (Henry Bataille: A balga szűz)
- Tóthné (Mikszáth-Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
- Szomszédasszony (Omnia vincit amor)
- Dobbe mama (Heijermans: Lotte)
- Gáborné (Wedekind: A tavasz ébredése)
- Gertrudis (Katona József: Bánk bán)[9]
- Élektra (Szophoklész: Élektra)
- Blanda királyné (Dóczy Lajos: A csók)
- Margit királynő (Shakespeare: III. Richárd)
- Gauthier Margit (Dumas: A kaméliás hölgy)
- Claire (Ohnet: A vasgyáros)
Filmjei
szerkesztés- Éjféli találkozás (1915)
- A börzekirály (1915)
- Cox és Box (1915) - Madame Bouncer, a lakásadó
- Leányfurfang (1915)
- Havasi Magdolna (1915) – Mariora
- Liliomfi (1915) – Emerencia
- Tetemrehívás (1915) - Falusi asszony
- Ártatlan vagyok! (1916) – Fogadósné
- A peleskei nótárius (1916)
- Mesék az írógépről (1916)
- Fehér éjszakák (1916) – Szergiusz anyja
- A gyónás szentsége (1916)
- A kétszívű férfi (1916)
- Méltóságos rabasszony (1916)
- Vergődő szívek (1916) – Bánky Endre anyja
- Soha többé...mindörökké! (1916)
- A szobalány (1916)
- Baccarat (1917) – Isabelle Lebourg bárónő
- Ciklámen (1917)
- A megbélyegzett (1917) – Nagymama
- A névtelen asszony (1917) – Varrenné
- A szerzetes (1917) - Márkiné
- A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) – Fórisné
- A csikós (1917)
- A tanítónő (1917) – Nagyasszony
- Tisztítótűz (1918) – André Cordelier anyja
- Akik életet cseréltek (1918) – Gazdasszony
- A legszebb kaland (1918)
- A medikus (1918)
- A métely (1918) – A beteg anyja
- Palika (1918) – Palika anyja
- Az örök titok (1938) – Blanchardné
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Freebase-adatdump
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 9.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
- ↑ Születési bejegyzése a kassai római katolikus keresztelési akv. 600/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XX. kerületi (soroksári) állami halotti akv. 90/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
- ↑ Gyüszi László: Egy törvénytelen író: Tévedések Laczkó Géza életrajzában. Irodalomtörténeti Közlemények, CV. évf. 3–4. sz. (2001)
- ↑ Berecz Dezső: Jászai Mari soproni szereplései (1885-1909). Soproni Szemle, XXVIII. évf. 4. sz. (1974) 112. o.
- ↑ "Szakmai" "Számvetés" (Poszler Györggyel beszélget Szirák Péter). Alföld, L. évf. 12. sz. (1999. december)
- ↑ Janovics Jenő: A Bánk bán nyomában. Erdélyi Múzeum, XIII. évf. 1. sz. (1942) 83. o.
Források
szerkesztés- Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház. Kolozsvár: Korunk Baráti Társaság Komp Press. 2001. 59–62. o. arch Hozzáférés: 2015. június 25.
- A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Szerk. Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint. Kolozsvár: Filmtett Egyesület; Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2009. 104–116. o. ISBN 978 973 0 07065 1
- Kötő József: Közhasznú esmeretek tára: Színjátszó személyek Erdélyben 1919–1940. Kolozsvár: Polis. 2009. 143–144. o. ISBN 978 606 542 004 5
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 74. o.
