Lahojszk
Lahojszk (Лагойск, oroszul Логойск) város Fehéroroszország Minszki területének északi részén, a Lahojszki járás székhelye. A Minszki-hátság dombvidékén, Minszktől 35 km-re északkeletre, a Gajna folyó partján fekszik. 2005-ben 10,1 ezer lakosa volt.
| Lahojszk | |||
 | |||
| A járási tanács épülete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Irányítószám | 223141 | ||
| Körzethívószám | 1774 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 565 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 192 m | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 54° 12′, k. h. 27° 51′54.200000°N 27.850000°EKoordináták: é. sz. 54° 12′, k. h. 27° 51′54.200000°N 27.850000°E | |||
| Lahojszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lahojszk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Történelem
szerkesztésLahojszk régi város, már a 11. században létezett, a középkorban itt haladt át a Minszket Polackkal összekötő kereskedelmi főútvonal. A régi települést 1505-ben a tatárok a nagy északi háború (1700–1721) során pedig a svédek pusztították el. 1793-ban Oroszországhoz csatolták, a 19. század elején a Tiskevics család kastélyt épített itt hatalmas parkkal. 1837-ben szövőmanufaktúrát alapítottak itt, amelynek fa épülete ma is áll. 1941. június 27. – 1944. július 2. között német megszállás alatt volt és súlyos károkat szenvedett.
Gazdaság
szerkesztés
Legfontosabb gazdasági ága a fafeldolgozás, de gép- és élelmiszeripara (tejfeldolgozás, kenyérgyár) is van. Számos lakosa ingázik Minszk üzemeibe. A környező dombvidéken épült síterepek révén a belföldi idegenforgalom egyik fontos célpontja. Lahojszk nyugati oldala mellett halad el a Minszk–Polack közötti, észak-déli M3-as főút, melyről itt ágazik le a kelet-nyugati irányú P63-as út. A P59-es út Szmaljavicsi (32 km) felé teremt összeköttetést.
Nevezetességek
szerkesztésAz 1819-ben épült Tiskevics-kastély a második világháború idején csaknem teljesen elpusztult, csak néhány falmaradvány maradt fenn belőle. A Szt. Miklós-templom 1845-ben, a Szt. Kázmér-templom 1999-ben épült. Főterén (mely egykor piactér volt) áll a járási tanács épülete előtt áll Karl Marx és Lenin egész alakos szobra.
Testvérváros
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
További információk
szerkesztés- Nevezetességek (oroszul)
- Városi portál (oroszul) Archiválva 2013. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
