Főmenü megnyitása

Lajtos Árpád

magyar katonatiszt, Dajka Margit negyedik férje

Szentmáriai Lajtos Árpád (Pancsova, 1910. november 22.Budapest, 1986. május 25.) katonatiszt, 1940 és 1949 között vezérkari tiszt, Dajka Margit Kossuth-díjas színművésznő utolsó férje.

Szentmáriai Lajtos Árpád
Született 1910. november 22.
Pancsova
Meghalt 1986. május 25. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Rendfokozata altábornagy
Egysége 2. magyar hadsereg, 3. magyar hadsereg, ungvári 24. gyaloghadosztály Szent László hadosztály
Csatái első világháború, második világháború
Rokonai Dajka Margit
Iskolái Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Civilben fizikai munkás, műszaki fordító

PályájaSzerkesztés

Út a vezérkarba (1928–1940)Szerkesztés

Katonacsalád sarja. Az érettségi után, 1928-tól a Ludovika Akadémián tanult, 1932. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Szolgálatra a Budapesten állomásozó 2. honvéd gyalogezredhez osztották be. 1935-ben főhadnaggyá léptették elő.

1936-ban felvették a vezérkari tiszteket képző, akkoriban a trianoni rendelkezések miatt még fedőnéven – Magyar Királyi Honvéd Tiszti Szabályzatismertető Tanfolyamként – működő Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémiára. 1940-ben próbaszolgálatra a szegedi 14. gyalogdandárhoz, Stomm Marcel parancsnoksága alá osztották be. 1941. április 4-én nevezték ki századossá (1940. május 1-jei rangszámmal). 1940 decemberétől a Debrecenben állomásozó 17. honvéd gyalogezred vezérkari tisztje.

A második világháborúban és a hadifogságban (1941–1948)Szerkesztés

1941-ben kinevezték a 6. hadtest vezérkari osztályának vezetőjévé, majd 1942 októberében átvezényelték a fronton harcoló 2. magyar hadsereg hadműveleti osztályára. A doni katasztrófa után a német főhadiszálláson volt összekötő tiszt. A 2. hadsereg maradékainak hazatérése után a Vezérkari Főnökség 1. (hadműveleti) osztályára került. 1943. július 1-jétől a 3. magyar hadsereg, azután az ungvári 24. gyaloghadosztály vezérkari főnöke volt 1944 június 8-áig, amikor Farkas Endre váltotta le.

1944 júliusától a Hadiakadémián harcászatot oktatott. Az 1944. október 15-én megalakult Szent László hadosztály vezérkari főnökévé nevezték ki, immár vezérkari őrnagyként. A nagy veszteségeket elszenvedett hadosztályt a kifejezett német parancs ellenére kivonta a tűzvonalból, és a Balaton térségében pihentette. Az előrenyomuló szovjet hadseregnek – saját elhatározásból – harc nélkül átadta Balatonfüredet. Hadifogolyként a Szovjetunióba került, csak 1948 szeptemberében tért haza.

Börtönben és hivatásától eltiltva (1949–1986)Szerkesztés

A Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága 1949 januárjában elbocsátotta a tisztikarból. A döntés ellen fellebbezett, de az 1949. augusztus 17-ei tárgyalás másodfokon jóváhagyta az ítéletet. Augusztus 30-án kémkedés koholt vádjával a Katonapolitikai Osztály lefogatta az úgynevezett Thomson kapitány-ügyben.

1950-ben 7 évi fegyházbüntetésre ítélték, 1956 augusztusában szabadult kegyelemmel. Fizikai munkákból élt (ablakmosás), utóbb műszaki fordítói munkát végzett. Közben, 1961-től az állambiztonság sürgetésére folyamatosan dolgozott a doni 2. magyar hadsereg tragédiáját feltáró emlékiratain. Sára Sándornak sikerült szóra bírnia őt Krónika című, 1982-es, nagy port felvert monumentális dokumentumfilm-sorozatában, mely a doni katasztrófával foglalkozik.

Emlékiratainak 1989-es megjelentetését már nem érte meg. Felesége, Dajka Margit 1986. május 24-én bekövetkezett halála másnapján öngyilkos lett.

EmlékirataiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Kubinyi Ferenc, …És nem vállaltam a statáriumot: Dr. Sárközi Endre volt hadbíró ezredesnek, az igazságügy-miniszter egykori helyettesének emlékezései, 1949.
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Szigethy Gábor, Életfogytiglan = Kortárs, 45(2000), 3.