Szakály Sándor

magyar hadtörténész, egyetemi tanár

Szakály Sándor (Törökkoppány, 1955. november 23. –) Széchenyi-díjas magyar történész, az MTA doktora, a KRE egyetemi tanára. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese.

Szakály Sándor
2022-ben
2022-ben
Életrajzi adatok
Született1955. november 23. (68 éves)
Törökkoppány
Ismeretes mint
HázastársSzakály-Stájer Éva
LakhelyBudapest
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE BTK
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási területXX. századi magyar hadtörténet
Tudományos fokozatEgy. dr. (1982)
kandidátus (1990)
MTA doktora (2006) Dr. habil (2006)
Munkahelyek
KREegyetemi tanár
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárfőigazgató (2014-)
Jelentős munkáiA magyar katonai elit 1938–1945
A magyar katonai felső vezetés 1938–1945,
Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették,
A 2. vkf. osztály
Szakmai kitüntetések
Zrínyi Miklós-díj (2001)
Széchenyi díj (2021)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakály Sándor témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulójaként 1974-ben érettségizett. 1980-ban történelem–könyvtár szakos bölcsészdiplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, közben Eötvös-kollégista volt. Még ebben az évben a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tudományos segédmunkatársi állást kapott; itt kezdte tudományos munkásságát. Fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a jelzett időszak politika- és sporttörténete.

1982. január 16-án „summa cum laude” minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták; disszertációja címe: Magyar tábori csendőrség 1938–1944, majd 1990 óta a történelemtudomány kandidátusa; értekezésének címe: A magyar katonai elit 1938–1945. 2006 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora,[j 1] (értekezésének címe: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és Adattár), valamint a „történelemtudomány habilitált doktora” (ELTE).

1991. május 1-től a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Legújabb- és Jelenkortörténeti Osztály vezetője lett, 1992. augusztus 1-től 1997. július 31-ig az intézmény Bécsi Kirendeltségének vezetőhelyetteseként dolgozott. 1997 és 1999 között a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa, majd 2000. december 31-ig az intézmény főigazgatója volt. Ezután a Duna Televízió Rt. kulturális igazgatója, majd 2001-től alelnöke lett. 2004. augusztus 1-jétől az év végéig a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának tanácsadója, főlevéltárosi besorolásban. 2005. márciusa és 2006. márciusa között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozott tudományos kutatóként. 2006. április 1-től a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékének tudományos szaktanácsadója, 2007 szeptemberétől egyetemi tanára. 2009–2010-ben a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának professzora. 2011 és 2013 között a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és vezetője. 2013-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese és az NKE Rendészettudományi Karának egyetemi tanára egészen kormányzati kinevezéséig.

2014. január 2. óta a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója egyben a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára 2019-ig. 2019-től a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara egyetemi tanára 2020-ig, majd 2021-től kutatóprofesszor.

Szakmai és tudományos megbízatásai szerkesztés

  • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, elnök, 2023–
  • MTA Történettudományi Bizottság tagja, 1997–2014, 2017–2021 (alelnöke, 2000–2003)
  • Magyar Történelmi Társulat titkára 1991-1992 és 2007-2011, alelnöke, 2003–2007, 2011–2015
  • Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányi tag 1991–2015
  • Károli Gáspár Református Egyetem, Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottságának tagja, 2013–
  • Eszterházy Károly Főiskola, Intézményi Doktori és Habilitációs Tanács tagja, 2010–
  • Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományos Tanács elnöke, 1999–2007
  • Magyar Országos Levéltár Tudományos Tanácsának tagja, 1997–2000
  • Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tudományos Tanácsának elnöke, 2011–
  • Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság alelnök 2015–
  • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, alelnök, 2018–2023
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi habilitációs Bizottsági tag 2018–2019
  • 1914–1918 Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tag 2018–2020
  • „30 éve szabadon” Emlékbizottság tag 2019–2022
  • Magyar Nemzeti Múzeum Tudományos Tanácsadó Testülete tag 2021–

Közéleti megbízatásai szerkesztés

  • Magyar Olimpiai Akadémia Tanács tagja, 1985–1992, 2001–2009, alelnöke 2009–
  • Magyar Történelmi Film Alapítvány (2006-tól Közalapítvány) kuratóriumi titkára, 1993–2011
  • Nemzeti Kegyeleti (2006-tól Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti) Bizottság tagja, 1999–2021
  • Osztrák–Magyar Tudományos és Oktatási Kooperációs Akció Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1999–2004, 2007–
  • Osztrák–Magyar Tudományos és Oktatási Kooperációs Akció Alapítvány kuratóriumának tagja 2004–2007
  • Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a választmány tagja, 2001–2016
  • Nemzeti Kulturális Alapprogram Bizottságának tagja, 1999–2003
  • Nemzeti Kulturális Alap, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának, vezetője 2012–2014
  • Nemzeti Kulturális Alap, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának tag 2014–2015
  • Nemzeti Kulturális Alap, Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának tag 2016–2018
  • Nemzeti Kulturális Alap, Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának elnöke 2018–2020
  • Nemzeti Kulturális Alap, Könyvkiadási Kollégium, tag 2021–
  • Márai Sándor Kulturális Közalapítvány kuratóriumi elnöke, 2003–2020
  • Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány, a kuratóriumi tagja, 2005–2011
  • Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke, 2011–2020
  • Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság tagja, 2014–
  • Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 2014–
  • Bezerédj Alapítvány tiszteletbeli elnök 2016–
  • Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettes 2021–
  • Szerkesztőbizottsági tagságai: Bécsi Napló (1997–), Central European Papers (2014–2021), Társadalom és Honvédelem (2013–2015), Nemzetbiztonsági Szemle (2013–), Szakmai Szemle (2003-2014), Történelmi Szemle (2012–), Honvédségi Szemle (2012–), Új Honvédségi Szemle (1993–2007), Hadtörténelmi Közlemények (1991–) Magyar Napló (2001–), Csángó Tükör (2003–2008), New Hungarian Review (2001–2003), Századok (2015–), Rubicon (2017–), Rendvédelem - történeti füzetek (2017–2020),
  • Szerkesztőségi tagság: Iskolakultúra (1993–2000), Rubicon, (2010–2017)
  • Szerkesztőbizottsági elnök:Hadtörténelmi Közlemények (1999–2000), Rendvédelem-történeti füzetek (2021–)

Díjai, elismerései szerkesztés

 
Szakály Sándor előadása a 2016 januárjában, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Társadalom és kultúra Magyarországon a két világháború között című konferencián

Főbb könyvei, publikációi szerkesztés

  • Szakály Sándor. Testvéri földön a magyar szabadságért (A Rácz Gyula vezette magyar partizáncsoport harcai). Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1985) 
  • Szakály Sándor. A magyar katonai elit 1938–1945. Budapest: Magvető Könyvkiadó (1987). ISBN 963-141-081-1 
  • szerk.: Szakály Sándor: Náray Antal visszaemlékezése 1945. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1988). ISBN 963-326-945-8 
  • szerk.: Szakály Sándor és Szabó Péter: Lajtos Árpád: Emlékezés a 2. magyar hadseregre 1942–1943. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1989). ISBN 963 326 928 8 
  • szerk.: Szakály Sándor és Som Ferenc: Olimpiatörténeti tanulmányok. Budapest: Eötvös Kollégium (1989)  ISSN HU 0209-858
  • Szakály Sándor. A magyar tábori csendőrség. Budapest: Zrínyi Kiadó (1990). ISBN 963-326-5606 
  • szerk.: Szakály Sándor: Bangha Ernő: A magyar királyi testőrség 1920–1944. Budapest: Európa Könyvkiadó (1990)  ISBN 963-07-5215-8
  • Szakály Sándor. Hadsereg, politika, társadalom. Budapest: Lánchíd Kiadó (1991). ISBN 9637497005 
  • szerk.: Szakály Sándor: Lakatos Géza. Ahogyan én láttam. Budapest: Európa Könyvkiadó (1992). ISBN 9630754061 
  • Ács Tibor – Balogh Gyula – Bencze László – Hegedűs Zoltán – Liptai Ervin – Móricz Lajos – Szakály Sándor. Honvédelmi miniszterek 1848–1994. Budapest: Zrínyi Kiadó, 75–114. o. (1994). ISBN 963 327 228 9 
  • szerk.: Szakály Sándor: 1848-1849. Örökség és emlékezet / Erbe und Erinnerung. Bécs: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége (1999) 
  • Szakály Sándor. Volt-e alternatíva? Magyarország a második világháborúban. Budapest: Ister Kiadó (1999). ISBN 963-858-703-2 
  • Szakály Sándor. A magyar tábori csendőrség története 1938–1945. Budapest: Ister Kiadó (2000). ISBN 963-924-328X 
  • Szakály Sándor. Honvédség és tisztikar 1919–1947. / Válogatott írások 1984-2002. Budapest: Ister Kiadó (2002). ISBN 963-9243-671 
  • Szakály Sándor. A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. / Lexikon és Adattár. Budapest: Ister Kiadó. ISBN 963-924-337X) (2001)  Második, javított, kiegészített kiadás, Budapest: Ister Kiadó, ISBN 963-9243-787 (2003)
  • Szakály Sándor. Kik voltak, honnan jöttek? / Katonákról, történelemről, önmagunkról I. (Cikkek, interjúk, dokumentumok). Budapest: Ister Kiadó (2003). ISBN 963-9243-787 
  • Szakály Sándor. Század vagy ezred? / Katonákról, történelemről, önmagunkról II. (Cikkek, interjúk). Budapest: Ister Kiadó (2004). ISBN 963-9243-817 
  • Szakály Sándor. Múltunkról – kritikusan? / Katonákról, történelemről, önmagunkról III. (Kritikák). Budapest: Ister Kiadó (2005). ISBN 963924385X 
  • Szakály Sándor. Katonák, csendőrök, ellenállók. (Tanulmányok). Kaposvár: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése. (ISBN 978-963-86732-9-9 (2007) 
  • Szakály Sándor. Trianon, honvédség, háború, sport. Válogatott írások Magyarország XX. századi történelméről. Budapest: Kárpátia Stúdió (2013). ISBN 978-615-5374-01-2 
  • Szakály Sándor. Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették. Budapest: Magyar Napló (2013). ISBN 9789639961272  Második, javított és bővített kiadás, Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet ISBN 978-615-5465-03-1 (2014)
  • Szakály Sándor. A 2. vkf. osztály / Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás történetéből 1918-1945. Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet (2015). ISBN 978-615-5465-26-0  Második, javított és kiegészített kiadás, Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet ISBN 978-615-5465-61-1 (2015)
  • Szakály Sándor. Történelem és publicisztika. Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet (2015). ISBN 978-615-5195-24-2 
  • Szakály Sándor (szerk.) Egy ezred év viharaiban meg nem rendült törhetetlen hűség. Székesfehérvár, Magyarország és a Nagy Háború; Budapest. L'Harmattan (2015) ISBN 978-963-414-08-25
  • Szakály Sándor Múltunkról és jelenünkről. Válogatott interjúk és beszélgetések, 2002–2017. Budapest. Magyar Napló (2017) ISBN 978-615-5721-32-8
  • Szakály Sándor Történelmünkről – hosszabban, rövidebben. Tanulmányok, cikkek, interjúk 2015– 2018. Budapest. Facultas Humán Gimnázium (2018) ISBN 978-615-00-3880-3
  • Szakály Sándor Talpra állás Trianon után – interjúk, esszék, tanulmányok 2021 Budapest. Facultas Humán Gimnázium – Magyar Napló ISBN 978-963-541-049-1
  • Szakály Sándor Talpra állás Trianon után – interjúk, esszék, tanulmányok, Második javított kiadás 2022 Budapest. Magyar Napló ISBN 978-963-541-091-0
  • Szakály Sándor Múltunkról és jelenünkről. Válogatott interjúk és beszélgetések, 2002–2017. Budapest. Második javított kiadás Magyar Napló (2022) ISBN 978-963-541-088-0
  • Szakály Sándor Múltunkról a mából. Tanulmányok, forrásközlések, életrajzok, esszék 2021-2023 Budapest Facultas Cosnoscendi Akadémia Alapítvány - Magyar Napló Kiadó ISBN 978-963-541-117-7

Vitatott kijelentései szerkesztés

Történészi, közvetett politikai tevékenységével számos vitát váltott ki, különösen azóta, amióta a VERITAS Történetkutató Intézet vezetője lett. Ilyen volt 2014-ben az a kijelentése, amikor idegenrendészeti intézkedésnek nevezte a magyarországi zsidók egy részének deportálását Kamenyec-Podolszkijba, ahol tömeggyilkosság áldozatai lettek, vagy 2016-ban az a nyilatkozata, amelyben a magyarországi numerus claususról azt mondta, hogy az nem jogfosztó, hanem jogkorlátozó rendelkezés volt, amely a nem-zsidóknak nagyobb lehetőségeket biztosított. Utóbbi kijelentésétől a magyar kormány képviselői, Csepreghy Nándor és Gulyás Gergely is nyilvánosan elhatárolódtak.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Doktori disszertációjának címe: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és Adattár.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés