Főmenü megnyitása

Laktaši (szerbül: Лакташи) település boszniai Szerb Köztársaságban, Bosznia-Hercegovinában, a termékeny Semberian síkság mentén. A 2013-as népszámlálás adatai szerint Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala által kiadott végleges adatai szerint 5 282 lakosa volt.

Laktaši (Лакташи)
Orthodox church in Laktaši.jpg
Laktaši címere
Laktaši címere
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
Entitás Szerb Köztársaság
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület387 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Laktaši (Bosznia-Hercegovina)
Laktaši
Laktaši
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 44° 54′ 36″, k. h. 17° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 54′ 36″, k. h. 17° 18′ 00″
Laktaši weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laktaši témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Banja Lukától északra, az Orbász folyó bal partján fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

 
Park prirode Banja Laktaši kompleks

A település és környéke az itt feltárt régészeti leletek alapján már a kőkorszak óta lakott helynek számít. Az itt feltárt régészeti lelőhelyek a Szávába ömlő Orbász folyó mentén húzódó alacsony dombokon találhatók. Később a rézkor, bronzkor és a vaskor embere is megtelepedett a vidéken, amelyek nagyobb etnokulturális törzsi közösségei is megtalálhatók itt, majd később a rómaiak vették birtokba a környéket. Laktaši mai területe két tartomány: Dalmácia és Pannónia határán található. A helyi illír lakosság erődített városokban élt (például Susnjariban). Miután a rómaiak elfoglalták ezeket a részeket, katonai táborokat emeltek és gazdasági jelentőségű épületeket építettek.

A középkorban a Laktaši régiónak nehéz és bizonytalan sorsa volt. A rómaiak helyébe a keleti gótok, az avarok és a szlávok uralma lépett, a 12. század elején pedig ez a terület a Magyar Királyság részévé vált.

A 16. század elején a törökök hódították meg, és 350 évig uralták, ami a lakosság nagy elvándorlásához vezetett.

1878-tól Bosznia és Hercegovina az Osztrák–Magyar Monarchia része lett. 1883 után olaszok, németek, ukránok és lengyelek telepedtek le Lijevce polje és Potkozar területén. A német és az olasz lakosság a modern agrotechnikai módszerekkel gyorsan magasabb szintre emelte a gazdasági fejlődést, a célból, hogy ez a terület Bosznia és Hercegovina legfejlettebb részévé váljon. Az egyik legerősebb kereskedelmi feldolgozó központ volt Aleksandrovac, amely 1889-ben postahivatalt is kapott, és egy gyár is épült itt a híres sajt gyártására a trapista kolostorból.

1918-ban az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságába, vagy később a Jugoszláv Királyságba való belépés a második világháború alatt és után, az önkormányzat területe rendkívül nehéz helyzetben volt. Figyelembe véve az egykori Jugoszlávia gazdasági fejlettségét, ez az önkormányzat fejletlen volt és a 87. helyen áll Bosznia-Hercegovina 109 települése között. A nyolcvanas évek második fele az úgynevezett „laktaši gazdasági csoda” kezdete volt.

SportSzerkesztés

A város a Laktasi labdarúgó klub központja. A labdarúgó klub mellett Laktaši településen az Aleksandrovaci Igokea kosárlabda-klub is működik, amely 2010 óta a Laktaši Sportcsarnokban játszik. A város, valamint az önkormányzat számos más sportklub és egyesület székhelye.

ForrásokSzerkesztés

  • Ez a cikk részben, vagy egészben a szerb wikipédia hasonló cikke alapján készült.