A laposhasú acsa vagy közönséges acsa (Libellula depressa) a rovarok (Insecta) osztályában a szitakötők (Odonata) rendjében és a laposhasú acsafélék családjának névadó faja. Nagy elterjedési területén többnyire gyakori vagy közönséges.

Laposhasú acsa
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Ősszárnyúak (Palaeoptera)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Alrend: Egyenlőtlen szárnyú szitakötők (Anisoptera)
Család: Laposhasú acsák (Libellulidae)
Alcsalád: Laposhasú acsaformák (Libellulinae)
Nem: Libellula
L., 1758
Faj: L. depressa
Tudományos név
Libellula depressa
(L., 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Laposhasú acsa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Laposhasú acsa témájú médiaállományokat és Laposhasú acsa témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Európában és Elő-Ázsiában honos faj, Magyarországon is elterjedt. Síkvidéki állóvizekben, csatornákban, vizesárkokban él; 1000 m-es magasság fölé nem megy.

Megjelenése szerkesztés

Kifejletten hossza 40–45 mm; a szárny fesztávolsága eléri a 8 cm-t. Potroha feltűnően széles – a hímé kék, a nőstényé olajbarna. Szárnyai átlátszóak, mindkét szárny tövén barnásfekete, háromszög alakú folttal.

Életmódja szerkesztés

Gyakori a kisebb tavak, pocsolyák környékén, de a víztől távol is megjelenik. Lesből vadászik: többnyire vízinövények száráról lesi a rovarokat. Kiszemelt áldozatát lábaival ragadja meg, és rendszerint nyomban, még a levegőben el is fogyasztja. A nőstény a petéit repülés közben ejti a vízbe, a hím eközben nem kíséri. Lárvái a többi szitakötőéhez hasonlóan ragadozók. Két év alatt fejlődnek ki úgy, hogy mindkét évben áttelelnek. Új élőhelyeken, például kerti tavaknál gyakran ez a szitakötőfaj telepszik meg elsőként.

Szaporodása szerkesztés

Átváltozással szaporodik (mint minden szitakötő). Lárvája széles, lapos, rövid potrohú. Májustól augusztus elejéig repül, a leghamarabb feltűnő szitakötők egyike. A kikelés után pár nappal már ivarérett. Mindig a levegőben párzik; az aktus néhány másodperctől egy percig tarthat, majd a pár szétválik. Peterakás közben a hím a nőstény fölött lebeg, és elűzi a többi hímet. Ezután a nőstény hamarosan újra párzik. A nőstények a peték lerakása közben is elbarangolnak, és így sok alkalmas élőhelyet „oltanak be”. Az ivadékok efféle szétszórásának eredményeként a kis lárvák kevésbé versengenek a táplálékért, mint amikor valamennyien együtt vadásznak egy tócsában. Ha a tócsa kiszárad, akkor a lárva beássa magát a puha iszapba, és ott nyugalmi állapotba kerül; ebben az állapotban akár hat hétig is életben maradhat.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
Közönséges acsa hímje,
 
nősténye
 
és a lárvája.

Videóban szerkesztés