Lehoczky Sipos Judit

dalénekes, 1961-

Lehoczky Judit operett és dalénekes. Legfőbb műfaja az operett, nosztalgia és tánczene

Lehoczky Judit
A Panis Angelicus-t énekli a 2012-es Angyalkiállításon
A Panis Angelicus-t énekli a 2012-es Angyalkiállításon
Született Zalaegerszeg
Nemzetisége magyar
Foglalkozása operett és dalénekes

A Wikimédia Commons tartalmaz Lehoczky Judit témájú médiaállományokat.

A zene világában példaképei: Kovács Apollónia, Sass Sylvia, a külföldi énekesek közül Maria Callas.

„A szabadság szikrái, a nyári napfény tüze, a víz hűsítő hullámai bujkálnak hangjában, ragyogó mosolya szeretetet és kedvességet áraszt. Hite és varázslatos üzenete egyszerű és kincsértékű: A CSODÁT VÁRNI KELL, MERT IGENIS LÉTEZIK!”

ÉleteSzerkesztés

Sipos István az énekesnő üknagyapja építette a zalaszentiváni katolikus templomának ácsolatát. A Sipos család több helyen megemlítésre kerül Zalaegerszeg történeti könyvében. A Sipos István név aztán folyamatosan előkerül az 1860-as évektől, mivel, id. Sipos István az énekesnő dédnagyapja szintén ácsmester volt 4 testvérével együtt. A nagyapa, ifj. Sipos István vezetésével megalakult a helyi Színjátszó Kör. Lehoczky Sipos Judit civil szakmája ük- és dédszülei után építész is lett.

Két gyermek édesanyja, Judit és József.

Zenei pályájának kezdeteSzerkesztés

Kisgyermekkorától már készült az énekesi pályára.

Zenei általános iskolában tanult, majd magán-énektanár készítette fel. 1994-ben, előadóművészi vizsgáját követően, sikeresen pályára lépett.

Zenei felfutásaSzerkesztés

„A hang, amit kaptam: szolgálat Isten és ember felé, mindenkor és minden körülmények között.”

– Hitvallásom

„Ez a gyönyörű gondolat áll Lehoczky Judit operett és dalénekes honlapjának az elején s bevallom, Judit bárhol is énekel, ott egy pillanatra megtisztulunk mi is. Átérezzük az igazság, az öntudat és az emberség valóságát, érvényét és könny szökik a szemünkbe.”

Hivatalosan az énekesi pályája 1994-ben kezdődött, amikor előadóművészi engedélyt szerzett. Eleinte vendéglátóipari egységekben énekelt, majd 2002-től a veszprémi Verbunkos együttes szólistájaként is szerepelt. 2002 óta főként színpadi fellépéseket vállalt. Részt vett zenei fesztiválokon és koncerteken. 2003-ban a veszprémi Verbunkos együttessel vendégszerepelt Mauritius szigeteken, a Port Louis, és Virginia városokban a Magyar Köztársaságot képviselve és Hollandiában Castricum városában is. Mauritiusi műsoraiknak vendége volt az idegenforgalmi és a kulturális miniszter is.

2004 októberében nagy sikerrel szerepelt a békéscsabai kolbászfesztiválon, melynek záróestéjén ifj. Sánta Ferenc és zenekara kísérte, ahol felcsendült a híres Lehár Ferenc dal: „Messze a nagy erdő”. Ezt a programot a Duna Televízió is sugározta. 2006 szeptemberében fellépett nagy közönségsikerrel 15 000 ember előtt a Somlóvásárhelyi Napokon, ahol olyan kollégákkal lépett fel, mint Bangó Margit és Hevesi Tamás. 2006 és 2007 októberében nyitó műsora volt a veszprémi Verbunkos együttes zenészeivel a Balatonfüredi Reformkori Napoknak. Ugyanazon évben sikeres meghívást teljesített Budapesten a Rendőrnapokon. Azóta számos fellépésnek tett sikerrel eleget. Többek között Malmőben 2009-ben Svédországban is.

„Életem fő célja a magyar és egyetemes zenei kincs ápolása, ezzel átadva szeretett közönségemnek külföldön és itthon egyaránt. Így teszek eleget magyar, hazáját szerető honpolgárként Huszka Jenő, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és Bartók Béla munkásságának megőrzéséért.”

1997-ben a felsőörsi református templomban a ő szereplésével nyitották meg az Egyházzenei Napokat. 2011. augusztus 20-án Sümegen műsort énekelt Barsi Balázs ferences atya, egyetemi tanár díszpolgárrá avatásán, amelyen közreműködtek a veszprémi Pannon Várszínház színészei is, versekkel. Énekelt dalok: Bizet: Agnus Dei, César Franck: Panis Angelicus, Mozart: Ave Verum Corpus. 2012-ben pedig Kiskunhalason Müller Ilona zongoraművésznő[1] kíséretével hallgatta a közönség Mozart, Bach, Liszt Ferenc, César Franck, Bizet, Franz Schubert, Pergolesi és Händel műveit.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Müller Ilona zongoraművész. [2017. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 14.)

ForrásokSzerkesztés