Leidenfrost Gyula

Leidenfrost Gyula (Debrecen, 1885. június 24.[1]Budapest, 1967. augusztus 18.)[2] magyar tengerkutató, halbiológus, ismeretterjesztő író.

Leidenfrost Gyula
Gyula Leidenfrost (Tolnai világlexikona).jpg
Született Leidenfrost Gyula Károly István
1885. június 24.
Debrecen
Elhunyt 1967. augusztus 18. (82 évesen)
Budapest XIX. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • őslénykutató
  • halbiológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Leidenfrost Gyula témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Apja Leidenfrost Ármin (1858–1922)[3][4] elmagyarosodott debreceni kereskedő, anyja Gacsári Erzsébet protestáns családból származott. Nagyapja Leidenfrost Gyula (1821–1882) ügyvéd, Debrecen város tanácsosa, gazdasági író, apai nagybátyja Déri Gyula író, újságíró volt.

A Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán szerzett magántanári végzettséget halbiológiából. Az 1911-ben alapított Magyar Adria Egyesület aktív tagja és alelnöke. A magyar kormány által Fiuméban alapított Magyar Tengerkutató Intézet igazgatója. Fontos szerepet játszott az I. és a II. Magyar Adriakutató Expedíció megszervezésében. A tengerbiológiai kutatásokhoz szükséges mintavételt és megfigyeléseket az SMS Najade gőzhajó segítségével végezték. Az expedíciók történetét és az ott folyó munkáját Leidenfrost Kék Adria és Keserű tenger könyvei mutatták be.

A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Természettudományi Múzeumok és Társulatok Direktóriumának elnöke. Az 1920-as évektől emiatt egy darabig nélkülözték, mint tengerkutatót és kizárták a tudományos életből is. A trianoni békeszerződés után, azonban befejeződtek a magyar adriai-tengeri kutatások is. A szakterületet kutatók ezután már a Magyarországon fellelhető tengeri kövületek (Pannon-tenger) vizsgálatával foglalkoztak.

1929-től a budapesti polgári iskolák tanfelügyelőjeként dolgozott. A Magyar Hajózási Szövetség elnökének is megválasztották és ifj. Lóczy Lajos megbízásából feldolgozta a Földtani Intézet halmaradványait.

Első házastársával, Fogler Mária tanárnővel, 1923. augusztus 25-én Budapest II. kerületében kötött házasságot.[5] Második felesége Iványi Jolán volt, akit 1960-ban Kispesten vett nőül.

MűveiSzerkesztés

  • A Magyarországi fosszilis siluridákról (1916)
  • Kalandozások a tengeren (1924)
  • Házi állatsereglet (Szobamadarak, házinyúl- és galamb-tenyésztés) (192?)
  • Keserű tenger (1936)
  • Kék Adria (1937)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 532-533. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Dr. Farkas János: Tengerbiológiai terepgyakorlatok. A tengerbiológia története, magyar vonatkozásai:. 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem. [2014. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
  • Estók János. Nemzeti évfordulóink 2010. Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Budapest (2009). Hozzáférés ideje: 2014. november 30. 

További információkSzerkesztés