Déri Gyula

író, újságíró

Déri Gyula, családi nevén Leidenfrost[2] (Debrecen, 1854. október 21.[3]Budapest, 1919. február 4.) író, újságíró, lapszerkesztő.

Déri Gyula
Született Leidenfrost Gyula Emil József
1854. október 21.
Debrecen
Elhunyt 1919. február 4. (64 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

Apja Leidenfrost Gyula (1821–1882)[4] ügyvéd, Debrecen város tanácsosa, gazdasági író volt; nagyapja, aki mint törzstiszt vándorolt be hazánkba, unokaöcscse volt Johann Gottlob Leidenfrost quedlinburgi egyetemi tanárnak, a Leidenfrost-hatás néven ismert fizikai tantétel híres magyarázójának. Anyja nemes Kiss Orbán Teréz (1828–1902) volt.[5] Unokaöccse Leidenfrost Gyula (1885–1967) tengerkutató, ismeretterjesztő író volt.

1863-tól Debrecenben, 1867-től Kassán járt iskolába. 1870-ben a budapesti műegyetem hallgatója volt, 1871-től 1874-ig a debreceni jogakadémián, majd 1875-től 1879-ig ismét a budapesti műegyetemen tanult.

1879-ben lépett az akkor megindult Pesti Hirlap szerkesztőségébe; 1881. januárban az Egyetértés munkatársa, később segédszerkesztője lett és a lap egész társadalmi részét önállóan szerkesztette. 1883. márciusban megvált a laptól és rövid ideig Polónyi Géza országgyűlési képviselő főszerkesztése alatt mint felelős szerkesztő a Nemzeti Ujság című politikai képes napilapnál dolgozott, majd átvette a Kreith gróf által kiadott Szemle szerkesztését névtelenül. 1884. augusztustól a Budapesti Hirlap szerkesztőségében dolgozott, ahol a hírek rovatát vezette 1886 végéig. Azután a Budapesti Ujsághoz ment vezércikkírónak, de 1889-ben visszatért a Budapest Hirlaphoz, ahol belső munkatársként vezércikkíróként működött. 1892-től a Telefonhírmondó munkatársa, 1901-től a Társadalmi Szemle szerkesztője volt. 1904-ben elnöki titkára lett az Uránia tudományos egyesületnek. 1908-tól minisztériumi tisztviselő volt, ekkor többek között munkásgimnáziumok szervezésével foglalkozott.

A fenti lapokon kívül is számos lapban jelentek meg cikkei, tárcái. Írt regényeket, elbeszéléseket és ismeretterjesztő műveket is. Álnevei a lapokban: Bayard, Kiss Mihály, Szenvey Gyula, Blair és Jajfagyi Julius.

MunkáiSzerkesztés

Aki nem tudott lemondani, regény (Budapest 1887); Forgószélben, elbeszélés (1896); Ujabb elbeszélések (1898); Sírbolt, regény (1902); Kispipa-adomák (1903); A magyar Űniversity Extension (1901—1910, 10 k.); Téli tanfolyamok az iparos ifjúsági egyesületekben (1904); A cigányok Magyarorszagon (1908, a belügym. kiadása) ; Voíksbildungsbestrebungen in Ungarn (Hamburg 1905); A magyar ellenzéki hírlapírás története (1906); Petőfi Zoltán élete (1909). A Sportlovagok c. énekes bohózatát 1905. adták a Népszínházban.

  • A ki nem tudott lemondani (három kötet, Budapest, 1887)
  • Forgószélben (elbeszélés, Budapest, 1897)
  • Ujabb elbeszélések (1898)
  • Sírbolt (regény, 1902)
  • Kispipa-adomák (1903)
  • A magyar University Extension (I–X. 1901–1910)
  • Sportlovagok (színmű, 1905)
  • A magyar ellenzéki hírlapírás története (Budapest, 1906)
  • A cigányok Magyarországon (1908);
  • Petőfi Zoltán élete (Budapest, 1909).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Déri Gyula, Leidenfrost, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03253.htm
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 132852/1911. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 780. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 28. oldal 16. sor
  3. Születési bejegyzése a debreceni római katolikus keresztelési akv. 109/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  4. Leidenfrost Gyula gyászjelentése (1882). (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  5. Leidenfrost Gyuláné gyászjelentése (1902). (Hozzáférés: 2020. március 4.)

ForrásokSzerkesztés