Déri Gyula

író, újságíró

Déri Gyula, családi nevén Leidenfrost[1] (Debrecen, 1854. október 21.[2]Budapest, 1919. február 4.) író, újságíró, lapszerkesztő.

Déri Gyula
Született Leidenfrost Gyula Emil József
1854. október 21.
Debrecen
Elhunyt 1919. február 4. (64 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

Apja Leidenfrost Gyula (1821–1882)[3] ügyvéd, Debrecen város tanácsosa, gazdasági író volt; nagyapja, aki mint törzstiszt vándorolt be hazánkba, unokaöcscse volt Johann Gottlob Leidenfrost quedlinburgi egyetemi tanárnak, a Leidenfrost-hatás néven ismert fizikai tantétel híres magyarázójának. Anyja nemes Kiss Orbán Teréz (1828–1902) volt.[4] Unokaöccse Leidenfrost Gyula (1885–1967) tengerkutató, ismeretterjesztő író volt.

1863-tól Debrecenben, 1867-től Kassán járt iskolába. 1870-ben a budapesti műegyetem hallgatója volt, 1871-től 1874-ig a debreceni jogakadémián, majd 1875-től 1879-ig ismét a budapesti műegyetemen tanult.

1879-ben lépett az akkor megindult Pesti Hirlap szerkesztőségébe; 1881. januárban az Egyetértés munkatársa, később segédszerkesztője lett és a lap egész társadalmi részét önállóan szerkesztette. 1883. márciusban megvált a laptól és rövid ideig Polónyi Géza országgyűlési képviselő főszerkesztése alatt mint felelős szerkesztő a Nemzeti Ujság című politikai képes napilapnál dolgozott, majd átvette a Kreith gróf által kiadott Szemle szerkesztését névtelenül. 1884. augusztustól a Budapesti Hirlap szerkesztőségében dolgozott, ahol a hírek rovatát vezette 1886 végéig. Azután a Budapesti Ujsághoz ment vezércikkírónak, de 1889-ben visszatért a Budapest Hirlaphoz, ahol belső munkatársként vezércikkíróként működött. 1892-től a Telefonhírmondó munkatársa, 1901-től a Társadalmi Szemle szerkesztője volt. 1904-ben elnöki titkára lett az Uránia tudományos egyesületnek. 1908-tól minisztériumi tisztviselő volt, ekkor többek között munkásgimnáziumok szervezésével foglalkozott.

A fenti lapokon kívül is számos lapban jelentek meg cikkei, tárcái. Írt regényeket, elbeszéléseket és ismeretterjesztő műveket is. Álnevei a lapokban: Bayard, Kiss Mihály, Szenvey Gyula, Blair és Jajfagyi Julius.

MunkáiSzerkesztés

Aki nem tudott lemondani, regény (Budapest 1887); Forgószélben, elbeszélés (1896); Ujabb elbeszélések (1898); Sírbolt, regény (1902); Kispipa-adomák (1903); A magyar Űniversity Extension (1901—1910, 10 k.); Téli tanfolyamok az iparos ifjúsági egyesületekben (1904); A cigányok Magyarorszagon (1908, a belügym. kiadása) ; Voíksbildungsbestrebungen in Ungarn (Hamburg 1905); A magyar ellenzéki hírlapírás története (1906); Petőfi Zoltán élete (1909). A Sportlovagok c. énekes bohózatát 1905. adták a Népszínházban.

  • A ki nem tudott lemondani (három kötet, Budapest, 1887)
  • Forgószélben (elbeszélés, Budapest, 1897)
  • Ujabb elbeszélések (1898)
  • Sírbolt (regény, 1902)
  • Kispipa-adomák (1903)
  • A magyar University Extension (I–X. 1901–1910)
  • Sportlovagok (színmű, 1905)
  • A magyar ellenzéki hírlapírás története (Budapest, 1906)
  • A cigányok Magyarországon (1908);
  • Petőfi Zoltán élete (Budapest, 1909).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 132852/1911. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 780. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 28. oldal 16. sor
  2. Születési bejegyzése a debreceni római katolikus keresztelési akv. 109/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  3. Leidenfrost Gyula gyászjelentése (1882). (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  4. Leidenfrost Gyuláné gyászjelentése (1902). (Hozzáférés: 2020. március 4.)

ForrásokSzerkesztés