Leland Stanford

amerikai szenátor

Leland Stanford (Watervliet, 1824. március 9.Palo Alto, 1893. június 21.) amerikai vasúti iparmágnás, az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Kalifornia, 1885–1893).

Leland Stanford
USA

Született 1824. március 9.[1][2][3][4][5]
Watervliet[6]
Elhunyt1893. június 21. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Palo Alto
Sírhely Stanford Mausoleum
Párt Republikánus Párt

Házastársa Jane Stanford
Gyermekei Leland Stanford, Jr.
Foglalkozás
  • politikus
  • üzletember
Iskolái
  • Cazenovia College
  • Clinton Liberal Institute
Halál oka szívinfarktus

Díjak California Hall of Fame (2008)

Leland Stanford aláírása
Leland Stanford aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Leland Stanford témájú médiaállományokat.

A Republikánus Párt tagjaként 1862 és 1863 között Kalifornia 8. kormányzója volt, 1885-től 1893-ban bekövetkezett haláláig pedig az Egyesült Államok szenátusában képviselte Kaliforniát. Ő és felesége, Jane voltak a Stanford Egyetem alapítói is, amelyet néhai fiukról neveztek el..[7] Politikai karrierjét megelőzően Stanford sikeres kereskedő és nagykereskedő volt, aki üzleti birodalmat épített ki, miután az aranyláz idején Kaliforniába vándorolt. A Central Pacific Railroad, majd később a Southern Pacific Railroad elnökeként 1885 és 1890 között óriási hatalommal rendelkezett a régióban, és maradandó hatással volt Kaliforniára.[8][9][10][11][12] Stanfordot széles körben rablóbáróként tartják számon.[8][9][10][11][12]

Vállalkozások szerkesztés

1852-ben, miután jogi könyvtárát és egyéb tulajdonát tűzvészben elvesztette, Stanford követte öt testvérét Kaliforniába a kaliforniai aranyláz idején. Felesége, Jane ideiglenesen visszatért Albanyba a családjához. Fivéreivel együtt üzletet kötött, és a kaliforniai Michigan Cityben (később a Placer megyei Michigan Bluffra változott a neve) egy bányászok számára fenntartott vegyesbolt tulajdonosa lett; később nagykereskedése volt. Békebíróként szolgált, és segített megszervezni a Sacramentói Könyvtári Egyesületet, amelyből később a Sacramentói Közkönyvtár lett. 1855-ben visszatért Albanyba, hogy csatlakozzon feleségéhez, de a keleti élet tempóját túl lassúnak találta a Kalifornia fejlesztésének izgalmai után.

 
A Central Pacific Railroad első 1000 dolláros jelzáloglevele, amelyet 1867. január 1-jén bocsátottak ki az első transzkontinentális vasútvonal építésének finanszírozására, a tőke és a kamat New York-i aranyban fizetendő, az eredeti példányt Leland Stanford írta alá, mint a vasúttársaság elnöke.
 
Pacific Railroad Bond, San Francisco város és megye, 1865.

1856-ban Jane-nel Sacramentóba költözött, ahol nagyban kereskedett. Egyike volt annak a négy kereskedőnek, akiket a köznyelvben "A nagy négyes" (vagy egymás között "a társak") néven ismertek, és akik Theodore Dehone Judah főmérnöknek a Central Pacific Railroad tervében kulcsfontosságú befektetők voltak. Ők öten 1861. június 28-án alapították meg a vállalatot, és Stanfordot választották elnökévé. A másik három társult tag Charles Crocker, Mark Hopkins és Collis P. Huntington volt.

Élete szerkesztés

16 éves korában tífuszban elhunyt egyetlen fiának, Leland Stanford, Jr.-nak az emlékére hozta létre a gyermeke nevét viselő intézményt, a Stanford Egyetemet 1885-ben.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Stanford, Leland, Leland Stanford
  6. https://archive.org/details/bub_gb__e0UAAAAYAAJ/page/n472/mode/1up
  7. Burlingame, Dwight. Philanthropy in America: A Comprehensive Historical Encyclopedia. ABC-CLIO, 456. o. (2004. augusztus 19.). ISBN 978-1-57607-860-0 
  8. a b Tuterow, Norman E.. The governor: the life and legacy of Leland Stanford, a California colossus, Volume 2. Arthur H. Clark Co., 1146. o. (2004) 
  9. a b Handbook to Life in America, Vol. 4. Facts on File, 8. o. (2009. április 1.) 
  10. a b Cummings, Bruce. Dominion from Sea to Sea: Pacific Ascendancy and American Power. Yale University Press, 672. o. (2009) 
  11. a b Lindsay, David. Madness in the Making. Universe, 214. o. (2005) 
  12. a b Encyclopedia of Leadership, Vol. I. Sage Publications, 897. o. (2004) 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés