Főmenü megnyitása

Lendvai Andor (írásváltozata Lendvay Andor, pályája elején Leopold Andor) (Vác, 1901. május 20.Budapest, 1964. május 13.) operaénekes (bariton). Lendvai György karmester édesapja.

Lendvai Andor
Életrajzi adatok
Születési név Leopold Andor
Született 1901. május 20.
Vác
Elhunyt 1964. május 13. (62 évesen)
Budapest
Gyermekei György (1937—89)
Pályafutás
Műfajok opera
Aktív évek 1923—1964
Hangszer énekhang
Hang bariton
Tevékenység operaénekes

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Édesapja, Leopold Sándor (1869–?) házasságáig a Népszínház művésze volt, akkor felesége ösztönzésére visszaköltözött szülővárosába, Vácra és tánciskolát nyitott. Fiát, a későbbi Lendvai Andort tiltotta a színi pályától, de ő a gimnáziumot félbehagyva, elszökött otthonról és vándorszíntársulatok mindeneseként járta az országot. Már némi gyakorlattal tanult Rákosi Szidi iskolájában, amit 1919-ben fejezett be, ekkor a Zeneakadémiára került, ahol Sik József növendéke volt 1923-ig.

Szegeden debütált operaénekesként, innen visszakerült a fővárosba, majd Bécsbe ment. Fritz Wolffnál továbbképezte magát, egy időre a Volksoper szólistája lett. Szerepelt a Staatsoperben is. Ezt követően különféle fellépésekre – többek közt kabaréban is – kényszerült Ausztriában és Csehországban. Milánóban L. Vescónál, 1928-tól Münchenben Fritz Feinhalsnál tanult, asszisztense is lett tanárának. 1930-ban szerződtette a bajor főváros operaháza. 1933-ig maradt a társulat egyik vezető énekese. A náci hatalomátvétel után rögtön elbocsájtották zsidó származása miatt, noha „felekezeten kívülinek” vallotta magát. Budapestre jött vissza, csatlakozott egy Magyar Szivárvány nevű társulathoz, amivel olaszországi turnén járt.

1934-ben szerződtette a budapesti Operaház. A következő évben, a fellépésekkel párhuzamosan tanítani kezdett a Fodor Zeneiskolában. 1939-ben a második zsidótörvény miatt bocsájtotta el sok társával az Opera. 1945-ig csak az OMIKE Művészakció keretében léphetett fel. Kényszerű pihenője idején, 1942-ben megírta emlékiratait.

A felszabadulás után visszakapta operai tagságát. 1949-től tanított is a Zeneakadémián. Legismertebb növendékei Gyimesi Kálmán, Ilosfalvy Róbert, Jablonkay Éva, Karikó Teréz, Kövecses Béla. 1961-ben nyugdíjazták az Operaházból, de még a következő évben is fellépett. A tanítást haláláig folytatta.

Hangjának leginkább a karakter- és hősbariton szerepek feleltek meg. A fiatalon szerzett színészi tapasztalatokat jól tudta kamatoztatni operai pályáján.

SzerepeiSzerkesztés

  • Ádám Jenő: Mária Veronika — A vádló
  • Beethoven: Fidelio — Don Pizarro
  • Berté: Három a kislány — Schober báró
  • Dunajevszkij: Szabad szél — Gall Cézár
  • Farkas Ferenc: Csínom Palkó — Koháry gróf
  • Gounod: Faust — Mefisztó
  • Kadosa Pál: A huszti kaland — Tallósy Ádám
  • Kodály: Háry János — Generális Krucifix
  • Leoncavallo: Bajazzók — Tonio
  • Mejtusz: Az Ifjú Gárda — Fasiszta ezredes
  • Offenbach: Hoffmann meséi — Lindorf; Coppelius; Dapertutto; Mirakel; Schlemihl
  • Polgár Tibor: A kérők — Perföldy Tóbiás Jakab
  • Puccini: Tosca — Scarpia báró; Cesare Angelotti
  • Puccini: Bohémélet — Schaunard; Alcindor
  • Puccini: Pillangókisasszony — Sharpless
  • Puccini: Turandot — Ping
  • Rossini: A sevillai borbély — Figaro
  • Johann Strauss d. S.: A cigánybáró — Gróf Carnero
  • Eugen Suchoň: Örvény — Csendőrparancsnok
  • Verdi: Rigoletto — címszerep
  • Verdi: La Traviata — Georges Germond
  • Verdi: Álarcosbál — René
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Konrad Nachtigall
  • Wagner: A Nibelung gyűrűje — Alberich
  • Wagner: Parsifal — Klingsor

KönyveSzerkesztés

  • Két felvonás között. Budapest, [1942]. Baross Könyvkiadóvállalat[1][2]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. -zéta-: Operarelikviák VI. = Café Momus 2014. március 3.
  2. Gajdó Tamás: (Nem) véletlenül történet. Zsidó színházművészek emlékiratai 1939 és 1943 között = Jelenkor XLVII. évf. (2004) 6. sz.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés