Leopoldsdorf
Leopoldsdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 5288 lakosa volt.
Leopoldsdorf | |||
A leopoldsdorfi kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Bruck an der Leitha-i járás (2017. január 1. – ) | ||
Irányítószám | 2333 | ||
Körzethívószám | 02235 | ||
Forgalmi rendszám | BL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5078 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 179 m | ||
Terület | 6,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 16° 24′ 00″48.116667°N 16.400000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 16° 24′ 00″48.116667°N 16.400000°E | |||
Leopoldsdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopoldsdorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elhelyezkedése
szerkesztésLeopoldsdorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Petersbach folyó mentén, Bécstől közvetlenül délre. Területének 1,2%-a erdő, 49,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két település és katasztrális község tartozik: Leopoldsdorf és Rustenfeld.
A környező önkormányzatok: északra Bécs Favoriten kerülete, keletre Lanzendorf, délkeletre Maria-Lanzendorf, délre Achau, nyugatra Hennersdorf.
Története
szerkesztésLeopoldsdorf várát és a mellette lévő falut 1200 körül említik először, mint a hercegi birtokot. Civakodó Frigyes herceg az udvarában élő híres minnesängernek, Tannhäusernek adományozta. 1293-ban egy bizonyos Ortulf von Leupolzdorf szerezte meg, 1523-ban pedig a sváb Marcus von Beckh, I. Ferdinánd király udvaronca vásárolta meg a birtokot. A falu 1527-ben önálló egyházközséggé vált. 1581-ben a várat reneszánsz kastéllyá építették át; ekkor még jelentős védművekkel s rendelkezett, amelyek Bécs 1683-as török ostromakor megsemmisültek és nem is építették újjá őket.
Leopoldsdorf gazdaságába a Bécsújhelyi-csatorna 1803-as megnyitása nagy fellendülést hozott, mert a helyi agyagból készített téglákat könnyebben tudták a gyorsan gyarapodó fővárosba szállítani. A szállítási feladatokat később a vasút vette át, és a csatorna teherforgalmát 1879-ben le is állították. Az utolsó téglagyárat 1987-ben zárták be.
Az 1938-as Anschlusst követően kialakították Nagy-Bécset és Leopoldsdorfot is a főváros 23. kerületéhez csatolták. Önállóságát 1954-ben nyerte vissza és az akkor megalakított Bécskörnyéki járáshoz kapcsolták. A járás 2016-ban megszűnt, a község pedig a lakosság tiltakozása miatt nem a Mödlingi, hanem a Bruck an der Leitha-i járáshoz került.
Leopoldsdorfot 1999 emelték mezővárosi rangra.
Lakosság
szerkesztésA leopoldsdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 5288 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 88,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3% a régi (2004 előtti), 4,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 63,8%-a római katolikusnak, 5,2% evangélikusnak, 1,7% ortodoxnak, 3% mohamedánnak, 24,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 27 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (91,5%) mellett a törökök alkották 3,1%-kal.
A népesség változása:
2016 | 5 039
|
2018 | 5 078
|
Látnivalók
szerkesztés- a leopoldsdorfi kastély
- a Mária szíve-plébániatemplom
- a volt téglagyárban berendezett múzeum
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
szerkesztés- A település honlapja
- 30735 – Leopoldsdorf Statistik Austria
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopoldsdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.