Levélmolyszerűek

rovar öregcsalád
(Levélmolyfélék szócikkből átirányítva)

A levélmolyszerűek (Choreutoidea) a rovarok (Insecta) osztályán belül a lepkék (Lepidoptera) rendjének egyik öregcsaládja. Egyetlen családjának a levélmolyféléket (Choreutidae) tekintik.[2][3] Egyes rendszertanokból ez az öregcsalád teljesen hiányzik, azokban a levélmolyféléket a szitkárszerűek (Sesioidea) közé sorolják.

Levélmolyszerűek
Ligeti levélmoly (Choreutis nemorana)
Ligeti levélmoly (Choreutis nemorana)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Tineina
Altagozat: Sesiina
Öregcsalád: Levélmolyszerűek (Choreutoidea)
Minet, 1991[1]
Család: Choreutidae
Stainton, 1858
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Levélmolyszerűek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Levélmolyszerűek témájú kategóriát.

2008-ig 407 fajukat írták le.[4]

Származásuk, elterjedésük

szerkesztés

Főleg a trópusokon és a mérsékelt égövben fordulnak elő. A legtöbb fajt az orientális és az ausztrál faunabirodalomból írták le. Egyik legismertebb fajuk, a Choreutis tigroides a kenyérfák (Artocarpus spp.) kártevője.

Európából csupán 17 faj került elő.

Magyarországon honos fajaik

szerkesztés

Magyarországon öt nemük kilenc faja honos:[5]

Közülük a legelterjedtebb a lápréti levélmoly és az őszi levélmoly. A globális felmelegedéssel terjedő, adventív faj az eredetileg mediterrán kártevő fügelevélmoly.

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

Kis termetű lepkék. Számos fajuk színpompás, látványos.

Fejük simán pikkelyezett, szemük nagy. A homlokukhoz hajló ajaktapogatóik második íze ecsetszerű szőrcsomókat visel (különösen a Prochoreutis fajoké). A csáptőíz megnyúlt, a csápok elérik a szárny középvonalát vagy akár túl is nőnek rajta.

Az elülső szárnyak alakja a sodrómolyokéra hasonlít. Alapszínük olajbarnás szürke ezüstös–fehéres szalagokkal, illetve foltokkal. Fesztávolságuk 10–18 mm.

Életmódjuk, élőhelyük

szerkesztés

Hernyóik leveleket esznek; főleg:

fajok leveleit.

Szövedékben bábozódnak.

Magyarországon tavasztól őszig 1–3 nemzedékük fejlődik ki. Imágóik nappal repülnek.

Gazdasági jelentőségük

szerkesztés

Magyarországon komolyabb károkat főleg az almáskertekben okoznak (leginkább az őszi levélmoly).

Rendszertani felosztásuk

szerkesztés

A családot hagyományosan[6] három alcsaládra osztják:

A milliermolyféléket az utóbbi időben (Pastorális, 2011) önálló családnak tekintik; mi is akként tárgyaljuk őket.