Lineáris A írás

A lineáris A írásrendszert a krétai minósziak használták i. e. 1800 és i. e. 1450 között a feltételezett minószi nyelv vagy nyelvek írására. A lineáris A volt a minószi civilizáció palotai és vallási írásaiban használt elsődleges írásmód. Ezt követte a Lineáris B írás, amelyet a mükénéiek használtak a görög nyelv egy korai formájának írására. A lineáris A írást Sir Arthur Evans régész fedezte fel 1900-ban, de az ezzel írt szövegeket még nem sikerült megfejteni.

Lineáris A írás
Nyelvek	Minoan eteokrétai
ISO 15924	{{{iso15924}}}
A Wikimédia Commons tartalmaz Lineáris A írás témájú médiaállományokat.

A lineáris kifejezés arra utal, hogy az írást tollal írták, amellyel vonalakat vágtak egy agyagtáblába, ellentétben az ékírással, amelyet úgy írtak, hogy tollal ékeket nyomtak az agyagba.

A lineáris A az egyiptomi és mezopotámiai írásrendszerektől függetlenül kialakult írások egy csoportjába tartozik. A Kr. e. második évezredben négy fő ága létezett: lineáris A, lineáris B, Ciprusi-minószi írás, krétai hieroglifák. Az 1950-es években a lináris B-t mükénéi görögként fejtették meg. A lineáris B írás számos szimbólumon osztozik a lineáris A-val, és hasonló szótagértékeket jelölhetnek, de egyelőre sem ezek, sem más javasolt olvasatok nem vezetnek olyan nyelvhez, amelyet a tudósok olvasni tudnának. Az írás egyetlen olyan része, amelyet biztonsággal lehet olvasni, a számok jelei - amelyek azonban csak számértékekként ismertek; a számok szavai továbbra is ismeretlenek.

Írás

Az A vonalas írásról és a minószi nyelvről a legtöbb hipotézis a B vonalas írásból indul ki.

A Lineáris A több száz jellel rendelkezik, amelyekről úgy vélik, hogy a Lineáris B-hez hasonlóan szótag-, ideográfiai és szemantikai értékeket képviselnek. Bár a feltételezett szótagjelek közül sokan hasonlítanak a Lineáris B-ben található jelekhez, a Lineáris A logogramjainak körülbelül 80%-a egyedi; a Lineáris A és a Lineáris B jelei közötti hangértékbeli különbség 9% és 13% között mozog. Elsősorban balról jobbra íródott, de időnként jobbról balra vagy busztrofedon írásként is megjelenik.

A lineáris A jelek négy kategóriába sorolhatók:

• számjegyek és metrikus jelek;
• fonetikus jelek;
• ligatúrák és összetett jelek;
• ideogrammák.

Jelek

Lineáris A írás a zakrosi múzeumból

A vonalas jelek: jelek és számozás E. Bennett szerint. A jelek olvasása a B vonalas analógok alapján történik.

Az A vonalas táblát főként Krétán tárták fel, de más görögországi lelőhelyen, valamint Törökországban és Izraelben is találtak. A fennmaradt korpusz, amely mintegy 1427 példányból áll, és összesen 7362-7396 jelet tartalmaz, ha szabványos betűtípusra méreteznénk, könnyen elférne akár két papírlapon is. A lineáris A-t különböző dolgokra írták, például kőből készült áldozati táblákra és edényekre, arany és ezüst hajtűkre, kerekekre és kerámiákra. A feliratok egy része, elsősorban az asztalokon és edényeken, általában egy "felajánlási formulát" tartalmaz, amelyet sokat tanulmányoztak. A krétai hieroglifák található hasonló szerkezet, az "archanészi formula" a fő javasolt kapcsolat a Lineáris A-val. A Lineáris A legkorábbi feliratai Phaisztoszból származnak, egy olyan rétegből, amelyet a középminószi II. időszak végére datálnak: vagyis legkésőbb i. e. 1700 körülre. Lineáris A szövegeket egész Kréta szigetén találtak, valamint néhány égei-tengeri szigeten (Kíthira, Kéosz, Szantorini, Mílosz), a görög szárazföldön Ájosz Sztéfanosz, Kis-Ázsia nyugati partvidékén (Milétosz, Trója) és Levantéban (TelHaror). Néhány Lineáris A feliratú pecsétkövet is találtak.

Kréta

A Lineáris A táblák, melyek között sok a töredékes, fő felfedezései a krétai Hagia Triadában, Zakroszban és Khaniában történtek:.

Krétán a következő helyszíneken fedeztek fel feliratokat:

• Apodoulou
• Archanesz
• Arkalochori
• Armenoi
• Gournia
• Hagia Triada (147 tábla)
• Kardamoutsa
• Kato Simi
• Khania (98 tábla)
• Knósszosz
• Kophinasz
• Larani
• Mallia
• Mochlosz
• Juktasz-hegy
• Myrtosz

Lineáris A agyagtáblák a zakrosi múzeumból

• Pyrgosz
• Nerokourou
• Palaikasztro
• Petrasz
• Petsophas (1 felajánlási asztal töredéke)
• Phaisztosz
• Platánosz
• Porosz, Heraklion
• Prassza
• Pszeira (2 pithoi töredék)[26]
• Pszychro
• Pyrgos Tylisszosz
• Szitia
• Szkhiniasz
• Szkotino barlang
• Traosztalosz
• Troulosz
• Vryszinasz
• Zakrosz (31 tábla)

Krétán kívül

Lineáris A tábla Zakrosz palotájából, Szitiai Régészeti Múzeum, Szitia Archeológiai Múzeum

1973-ig Krétán kívül csak egy A vonalas táblát találtak (a Kükládok Kea szigetén), azóta más helyeken is találtak feliratokat.

A Krétán kívül talált feliratok többsége - ha nem az összes - úgy tűnik, hogy helyben készült, amint azt az anyagának összetétele és más jelek is mutatják. A Krétán kívül talált feliratok alapos elemzése arra is utal, hogy olyan írást használtak, amely valahol a Lineáris A és a Lineáris B között helyezkedik el, és mindkettő elemeit ötvözi.

Lineáris A írás agyagtábla töredéken

Más görög szigetek

• Kéosz
• Kíthira
• Mílosz
• Szamothraké
• Szantorini (5 váza, 2 ostraka és 3 agyagtábla töredék)

Görögország szárazföldi része

• Mükéné
• Tirynsz
• Hagiosz Sztephanosz, Laconia
• Anatóliai szárazföld
• Milétosz (1 edénytöredék)
• Trója (2 agyagorsó)

Állítások szerint Délkelet-Bulgáriában is találtak egy Lineáris A feliratot. Egy másik, valamivel szolidabb lelet Tel Lachishban Egy Tel Harorban talált minószi graffito egy edénytöredéken vagy Lineáris A vagy krétai hieroglifák.

Kronológia

Lásd még: Lineáris B írás kronológia

A lineáris A legkorábbi előfordulása Kr. e. 1800 körül kezdődik (középminószi IB). Kr. e. 1625 körül (középminószi IIIB) vált kiemelkedővé, és Kr. e. 1450 körül (késő minószi I) tűnt el a használatból. A krétai hieroglifákkal egyidős volt, és valószínűleg a krétai hieroglifákból származott, és a Lineáris B egyik őse lehet.

A krétai hieroglifák, a Lineáris A és a Lineáris B - a három, egymást átfedő, de különböző írásrendszer a bronzkori Krétán és a görög szárazföldön.

Példák

Lásd még: Lineáris B írás felfedezése

Arthur Evans régész "Lineárisnak" nevezte el az írást, mivel annak karakterei egyszerűen agyagba írt vonalakból álltak, ellentétben az ugyanebben az időszakban használt krétai hieroglifák piktografikusabb karaktereivel.

Az északnyugat-anatóliai Troádban több, a lineáris A-hoz hasonló jelekkel felírt táblát találtak. Bár státuszuk vitatott, lehet, hogy importáltak voltak, mivel nincs bizonyíték minószi jelenlétre Tróádban. E jelek egyedi trójai írásként való besorolását (amelyet a kortárs orosz nyelvész, Nyikolaj Kazanszkij javasolt) más nyelvészek nem fogadják el.

A lineáris A és a lineáris B összehasonlítása

1945-ben E. Pugliese Carratelli mutatta be először a Lineáris A és Lineáris B párhuzamok osztályozását. W. C. Brice azonban 1961-ben módosította a Pugliese Carratelli-féle rendszert, amely a Lineáris A források szélesebb körén alapult, de Brice nem javasolt Lineáris B megfelelőket a Lineáris A jeleknek. Louis Godart és Jean-Pierre Olivier az 1985-ös Recueil des inscriptions en linéaire A (GORILA) című kiadványában E. L Bennett standard számozásán alapuló, a Lineáris B jelek E. L Bennett-féle számozásán alapuló, a Lineáris A és B jelek közös számozását vezette be.

Fonetika

Úgy tűnik, hogy a lineáris A írás jeleinek többsége grafikus megfelelővel rendelkezik a lineáris B szótagkönyvben. A Ajía Triáda HT 95 és HT 86 táblák összehasonlítása azt mutatja, hogy azonos szó-listákat és valamilyen fonetikai módosítást tartalmaznak. Azok a tudósok, akik a Linear A-t a Linear B fonetikai értékeivel közelítették meg, azonos szavak sorozatát állították elő. A B-vonalas A-vonalas párhuzamok: ku-ku-da-ra, pa-i-to, ku-mi-na, di-de-ro →di-de-ru, qa-qa-ro→qa-qa-qa-ru, a-ra-na-ro→a-ra-na-na-re. Bár ezek a szavak azonosak, néhányat, például a ka-pa-t, sokkal különböző módon használják.

A nyelvvel kapcsolatos elméletek

Akrotíriben is találtak egy korsóra vésett lineáris A írást. Nehéz értékelni a lineáris A adott elemzését, mivel kevés támpont áll rendelkezésre a feliratok olvasásához. A megfejtés legegyszerűbb megközelítése az lehet, ha feltételezzük, hogy a lineáris A értékei többé-kevésbé megegyeznek a megfejtett lineáris B írásnak adott értékekkel, amelyet a mükénéi göröghöz használtak. Felmerült az is, hogy a lineáris A két nyelvet kódol.

Görög

1957-ben Vladimir I. Georgiev bolgár tudós tette közzé Le déchiffrement des inscriptions crétoises en linéaire A ("A krétai feliratok megfejtése a lineáris A-ban") című munkáját, amelyben kijelenti, hogy a lineáris A görög nyelvi elemeket tartalmaz. Georgiev ezután 1963-ban Les deux langues des inscriptions crétoises en linéaire A ("A krétai feliratok két nyelve a Lineáris A-ban") címmel újabb munkát publikált, amelyben azt állította, hogy a Ajía Triáda táblák nyelve görög volt, de a Lineáris A korpusz többi része hettita-luwi nyelvű. 1963 decemberében a Harvard Egyetemről kidolgoztak egy listát a Lineáris A és Lineáris B kifejezésekről, amely azon a feltételezésen alapult, "hogy a két írásmódban azonos vagy hasonló alakú jelek hasonló vagy azonos fonetikai értékeket fognak képviselni"; kidolgozójuk arra a következtetésre jutott, hogy a Lineáris A nyelve "görögszerű" és indoeurópai elemeket hordoz. Michael Ventris 1952-es megfejtése a B vonalas írásról a görög nyelv régi formájára utal: az A vonalas írásból származik, és hogy az A vonalashoz kapcsolódó jelek ugyanazt az értéket fejezhetik ki, mint a B vonalasban. A B vonalas értékek a rokon szavaknál mindenütt nagyszámú azonos alakot vagy azonos tövű, de a véghangzóval váltakozó, vagy csaknem azonos alakot adnak a lineáris szövegek között, főként a Ajía Triáda szövegei között.

Egy egyszerű morfológiából azonban következtetéseket vagy érveket levonni módszertanilag aligha tekinthető kielégítőnek. Yves Duhoux az AEGEANET-en 1998 márciusában az "A lineáris A mint görög" című vitában:

"Szeretnék emlékeztetni néhány alapvető tényre a Lineáris A nyelv görögségével kapcsolatban: (1) A Lineáris A-ban és a Lineáris B-ben más a "totál" szó: LB to - so(- de); LA > B ku-ro. (2) A Lineáris B nyelvben lényegesen kevesebb az "előtagozás", mint a Lineáris A-ban. (3) A Lineáris A szövegek, amelyekben eléggé biztosak vagyunk abban, hogy ugyanannak a "szónak" variáns alakjai vannak, teljesen más morfológiai (mármint: nyelvtani) jellegzetességeket mutatnak, mint a Lineáris B-ben. A következtetésnek az kell lennie, hogy még ha találhatunk is véletlenszerű hasonlóságokat a két nyelv szavai között (ne feledjük, hogy ez statisztikailag KELL, hogy megtörténjen: pl. az angol és a perzsa ugyanazt a szót használja a "bad" jelentés kifejezésére, holott bizonyított, hogy a két szónak egyáltalán nincs genetikai kapcsolata), szerkezetileg valószínűleg különböznek egymástól.

Anatóliai nyelvek

Lineális A írás a Chania-i múzeumból

Az 1950-es évek vége óta egyes tudósok felvetették, hogy a lineáris A nyelv egy anatóliai nyelv lehet.

Luwi

Palmer (1958) a lineáris B fonetikai értékeken alapuló elméletet terjesztett elő, amely szerint a lineáris A nyelv szoros rokonságban állhat a luwival. Az elmélet azonban nem nyert általános támogatást a következő okok miatt:

Palmer (1958) a Lineáris B fonetikai értékeken alapuló elméletet terjesztett elő, amely szerint a Lineáris A nyelv szoros rokonságban állhat a luwival. Az elmélet azonban nem nyert általános támogatást a következő okok miatt:

Nincs figyelemre méltó hasonlóság a minószi és a hitto-luwiai morfológia között. A hitto-luwiai népek eredetére és Anatóliába való vándorlásukra (akár a Balkánról, akár a Kaukázusból) vonatkozó létező elméletek egyike sem kapcsolódik Krétához. A hitto-luwiaiak és a minószi Kréta között nem volt közvetlen kapcsolat; ez utóbbit soha nem említik a hitto-luwiai feliratok. Az ókori Kis-Ázsia nyugati partvidéke mentén fekvő kis államok természetes akadályokat jelentettek a hitto-luwiaiak és a minószi Kréta között. Az anyagi kultúrában jelentős különbségek voltak a hitto-luwiai és a minószi civilizáció között. Vannak újabb munkák, amelyek a luwiai kapcsolatra összpontosítanak, de nem a minószi nyelv anatóliai voltára, hanem inkább a luwii nyelvből való lehetséges kölcsönzésekre, beleértve magának az írásrendszernek az eredetét is. Richard Janke azt javasolta, hogy "a hettita és luwi rokonértelműek gyakran újra megjelennek a Lineáris A-ban."

Líciai

Egy 2001-es cikkében Margalit Finkelberg, a Tel Aviv-i Egyetem emerita klasszika professzora "nagyfokú egyezést feltételezett a minószi és a líciai fonológiai és morfológiai rendszere között", és azt javasolta, hogy "a Lineáris A nyelve vagy a líciai közvetlen őse, vagy egy közeli rokon idióma".

Sémi nyelvek

Cyrus H. Gordon, miután korábban rámutatott arra, hogy a Lineáris A egyes szavainak szemita gyökerei vannak, 1966-1969-ben először azt javasolta, hogy a szövegek szemita szókincset tartalmaznak, amely olyan lexikai elemeken alapul, mint a kull-, ami 'minden' jelentésű Gordon morfológiai bizonyítékokat használ fel arra, hogy az u- a Lineáris A-ban a szemita kopulához hasonlóan u- előtagként szolgál. Gordon kopulája u- azonban egy hiányos szóösszetételen alapul, és még ha Gordon egyes azonosításai igazak is lennének, a sémi nyelvre vonatkozó teljes ügy még nem épült fel.

Föníciai

2001-ben az Ugarit-Forschungen című folyóiratban jelent meg Jan Best "The First Inscription in Punic-Vowel Differences in Linear A and B" című cikke, amely azt állította, hogy bemutatja, hogyan és miért jegyzi a Linear A a föníciai nyelv egy archaikus formáját. Ez Cyrus Gordon kísérleteinek folytatása volt a minószi és a nyugati szemita nyelvek közötti kapcsolatok megtalálásában.

Indo-iráni

Egy másik, a szótagjelek gyakoriságán és teljes paleográfiai összehasonlító vizsgálatokon alapuló újabb értelmezés szerint a minószi Lineáris A nyelv az indoeurópai nyelvek indo-iráni családjába tartozik. Hubert La Marle tanulmányai tartalmazzák a nyelv morfológiájának bemutatását, kerülik a fonetikai értékek teljes azonosítását a Lineáris A és B között, valamint a Lineáris A és a krétai hieroglifák összehasonlítását is. La Marle a gyakorisági számítások alapján azonosítja a Lineáris A-ban írt szótagok típusát, és figyelembe veszi a szókincsben szereplő kölcsönszavak problémáját.

Hubert La Marle Lineáris A értelmezését azonban némi kritika érte; John Younger, a Kansasi Egyetem munkatársa elutasította, aki kimutatta, hogy La Marle akaratlagosan hibás és önkényes új átírásokat talált ki, amelyek a sok különböző írásrendszerrel való hasonlóságon alapulnak (mint a föníciai, hieroglifikus egyiptomi, hieroglifikus hettita, etiópiai, cipro- minószi stb. ), figyelmen kívül hagyva a megállapított bizonyítékokat és a belső elemzést, míg egyes szavak esetében La Marle vallási jelentéseket javasol, kitalálva istenek és szertartások neveit. 2010-ben La Marle cáfolatot tett "An answer to John G. Younger's remarks on Linear A" című írásában.

Régi váza lineáris A jelekkel

Tyrréniai

Giulio M. Facchetti olasz tudós megkísérelte a Linear A-t az etruszk, a rhaeti és a lemniai nyelveket magában foglaló tirrén nyelvcsaládhoz kapcsolni. Ezt a nyelvcsaládot a Kr. e. 2. évezredből származó, néha pre-görögnek nevezett indoeurópai mediterrán szubsztrátumnak tartják. Facchetti felvetett néhány lehetséges hasonlóságot az etruszk nyelv és az ősi lemniai, valamint más égei-tengeri nyelvek, például a minószi között.

Michael Ventris, aki (John Chadwickkel együtt) sikeresen megfejtette a lineáris B-t, szintén hitt a minószi és az etruszk nyelv közötti kapcsolatban. Ugyanezt a nézőpontot támogatja az orosz S. Yatsemirsky és Raymond A. Brown is.

Egyéb nyelvek

Monti morfematikai elemekre alapozott hurri-urartoszi hipotézist állított fel. Újabban arra a nézetre tért át, hogy "a közvetlen rokonságot e nyelv és a hurri-urartoszi (vagy bármely más ergatív nyelv) között ki kell zárni". Egy indoeurópai hipotézist javasolt Witczak és Zawiasa a kombinatorikus adatok elemzése alapján, főként a libikókaformulákban. Egy proto-indoeurópai alapú megfejtés is javasoltak. Alexander Akulov és Peter Schrijver azt javasolta, hogy az A vonalas nyelv a hatti nyelv egy meglehetősen közeli rokona.

Az egyes szavak megfejtésére tett kísérletek

Egyes kutatók szerint néhány szó vagy szóelem felismerhető, anélkül, hogy (még) lehetővé tennének bármilyen következtetést a más nyelvekkel való rokonságra vonatkozóan. Általában a B-vonalbeli szöveggel való analógiát használják arra, hogy a szótaghangok fonetikai értékeit javasolhassák. John Younger különösen úgy véli, hogy a helynevek általában bizonyos pozíciókban jelennek meg a szövegekben, és megjegyzi, hogy a javasolt fonetikai értékek néha megfelelnek a B-vonalbeli szövegekben szereplő ismert helyneveknek (és a mai görög neveknek). Hasonlóképpen, az A vonalban a MA+RU szónak a gyapjút javasolják jelenteni, és megfelel egyrészt egy ilyen jelentésű B vonalbeli piktogramnak, másrészt az ugyanilyen jelentésű klasszikus görög μαλλός szónak (ebben az esetben a minószi nyelvből származó kölcsönszónak).

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Linear A című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Lineáris A írás témájú médiaállományokat.

• Anderson, W. French (1 July 1958). "Arithmetical Procedure in Minoan Linear A and in Minoan-Greek Linear B". American Journal of Archaeology. 62 (3): 363–368. doi:10.2307/501989. ISSN 0002-9114. JSTOR 501989. S2CID 193020404.
• Billigmeier, Jon C. (1 October 1973). "Linear A Fractions: A New Approach". American Journal of Archaeology. 77 (1): 61–65. doi:10.2307/503234. ISSN 0002-9114. JSTOR 503234. S2CID 191382050.
• Bennett, Emmett L. (1 January 1980). "Linear A fractional retractation". Kadmos. 19 (1): 12–23. doi:10.1515/kadmos-1980-0104. ISSN 0022-7498. S2CID 163961065.
• Schrijver, Peter (1 July 2014). "Fractions and food rations in Linear A". Kadmos. 53 (1–2): 1–44. doi:10.1515/kadmos-2014-0001. ISSN 0022-7498. S2CID 164932371.
• Corazza, Michele; Ferrara, Silvia; Montecchi, Barbara; Tamburini, Fabio; Valério, Miguel (2020). "The mathematical values of fraction signs in the Linear A script: A computational, statistical and typological approach". Journal of Archaeological Science. 125: 1-14. doi:10.1016/j.jas.2020.105214. S2CID 225229514.
• Younger, John (2000). "5. Basic statistics". Linear A texts in phonetic transcription. University of Kansas. If there are 4,002 characters (font Times, pitch 12, no spaces) on an 81⁄2 × 11 inch sheet of paper with 1 inch margins, all extant Linear A would take up 1.84 pages. ... (14.34 pages for Linear B).
• Erik Hallager, "The Minoan Roundel and Other Sealed Documents in the Neopalatial Linear A Administration", Peeters Publishers, 31 Dec 1996 ISBN 9789042924130
• Winterstein, Gregoire; Cacciafoco, Francesco Perono; Petrolito, Ruggero; Petrolito, Tommaso (2015). "Minoan linguistic resources: The Linear A digital corpus". Proceedings of the 9th SIGHUM Workshop on Language Technology for Cultural Heritage, Social Sciences, and Humanities (LaTeCH) – via Academia.edu.
• Brent Davis, Minoan Stone Vessels with Linear A Inscriptions. AEGAEUM, 36. Leuven; Liège: Peeters, 2014. xxiv, 421. ISBN 9789042930971
• W. C. Brice, "The Minoan “Libation Formula”", Bulletin of the John Rylands Library, 48.1 (1965)
• Thomas, Rose (1 December 2020). "Some reflections on morphology in the language of the Linear A libation formula" (PDF). Kadmos. 59 (1–2): 1–23. doi:10.1515/kadmos-2020-0001. ISSN 0022-7498. S2CID 235451899.
• Davis, Brent (1 December 2013). "Syntax in Linear A: The Word-Order of the 'Libation Formula'". Kadmos. 52 (1): 35–52. doi:10.1515/kadmos-2013-0003. ISSN 0022-7498. S2CID 163948869.
• Woudhuizen, Fred C. (2016). Documents in Minoan Luwian, Semitic, and Pelasgian. Amsterdam: Nederlands Archeologisch Historisch Genootschap. ISBN 9789072067197. OCLC 1027956786.
• Civitillo, Matilde (2023). "Comparing Cretan Hieroglyphic and Linear A seal stones: a preliminary assessment of forms, materials, sequences, uses". Ariadne Supplement Series. ISSN 2623-4726.
• Cacciafoco, Francesco Perono (January 2014). Linear A and Minoan. The riddle of unknown origins. Linear a and Minoan. The Riddle of Unknown Origins (slides). pp. 3–4. Retrieved 13 July 2020 – via Academia.edu.
• Hallager, Erik; Andreadaki-Vlazaki, Maria (1 July 2018). "Some unpublished Linear A documents from Khania". Kadmos. 57 (1–2): 33–44. doi:10.1515/kadmos-2018-0004. ISSN 0022-7498. S2CID 204963634.
• DRIESSEN, JAN. "A FRAGMENTARY LINEAR A INSCRIPTION FROM PETSOPHAS, PALAIKASTRO (PK ZA 20)", KADMOS, vol. 33, no. 2, 1994, pp. 149–152
• FLOYD, CHERYL R.. "FRAGMENTS FROM TWO PITHOI WITH LINEAR A INSCRIPTIONS FROM PSEIRA", KADMOS, vol. 34, no. 1, 1995, pp. 39–48
• BENNETT, SIMON M. and OWENS, GARETH A.. "THE DATING OF THE LINEAR A INSCRIPTIONS FROM THERA", KADMOS, vol. 38, no. 1–2, 1999, pp. 12–18
• Pullen, Daniel J. (2009). "[Review of] W.D. Taylour & R. Janko, Ayios Stephanos: Excavations at a Bronze Age and Medieval Settlement in Southern Laconia. British School at Athens, 2008". Bryn Mawr Classical Review. Its location on the Laconian coast, easily accessible from Kythera, undoubtedly encouraged early contacts with Crete whether directly or indirectly (see the Linear A sign catalogued in chapter 11).
• NIEMEIER, WOLF-DlETRICH. "A LINEAR A INSCRIPTION FROM MILETUS (MIL Zb 1)", KADMOS, vol. 35, no. 2, 1996, pp. 87–99.
• L. Godart, La scrittura di Troia. Rendicontidella Classe di scienze morali, storiche e filologiche dell'Ac-cademia Nazionale dei Lincei, Ser. IX, 5, 1994, pp. 457–460, 1994
• Fol, Alexander, Schmitt, Sofia and Schmitt, Rüdiger. "A Linear A Text on a Clay Reel from Drama, South-East Bulgaria?", Praehistorische Zeitschrift, vol. 75, no. 1, 2000, pp. 56–62
• Finkelberg et al. 1996: M. Finkelberg/A. Uchitel/D. Ussishkin, A Linear A Inscription from Tel Lachish (LACH Za 1). TelAviv 23, 1996, 195–207
• Olivier, Jean-Pierre. "A Minoan graffito from Tel Haror (Negev, Israel)."
• Finkelberg, Margalit (2001). "The Language of Linear A: Greek, Semitic, or Anatolian?". In Drews, Robert (ed.). Greater Anatolia and the Indo-Hittite Language Family. Journal of Indo-European Studies Monograph Series. Vol. 38. pp. 81–105. ISBN 978-0941694773 – via Academia.edu.
• Younger, John (2000). "1. List of Linked Files". Linear A texts in phonetic transcription. University of Kansas. A comprehensive list of known texts written in Linear A.
• Chadwick J., "Introduction to the problems of ‘Minoan Linear A’", JRAS 2, pp. 143–147, 1975
• La Marle, Hubert. Linéaire A, la première écriture syllabique de Crète. Paris: Geuthner, 4 Volumes, 1997–1999, 2006; Introduction au linéaire A. Geuthner, Paris, 2002; L'aventure de l'alphabet: les écritures cursives et linéaires du Proche-Orient et de l'Europe du sud-est à l'Âge du Bronze. Paris: Geuthner, 2002; Les racines du crétois ancien et leur morphologie: communication à l'Académie des Inscriptions et Belles Lettres, 2007.
• Younger, John (2009). "Linear A: Critique of Decipherments by Hubert La Marle and Kjell Aartun". University of Kansas. According to Younger, La Marle "assigns phonetic values to Linear signs based on superficial resemblances to signs in other scripts (the choice of scripts being already prejudiced to include only those from the eastern Mediterranean and northeast Africa), as if C looks like O so it must be O."
• La Marle, Hubert (September 2010). An answer to John G. Younger's remarks on
• Chadwick 1967, p. 34: "The basic idea was to find a language which might be related to Minoan. Ventris' candidate was Etruscan; not a bad guess, because the Etruscans, according to ancient tradition, came from the Aegean to Italy.".
• Witczak K.T. – Zawiasa D. 2002–2003: "Tor All the Gods'. Studies in the Votive Sentences in Three Cretan Scripts (Hieroglyphic, Linear A and Linear B)", Do-so-mo 2–3, pp. 37–57
• Lee Buchwalder, "Linear A & The Decipherment of Minoan Language", Branch Publishing LLC (June 25, 2020) ISBN 978-1735187419
• Akulov, A. 2021. The deciphering of the Linear A tablet Malia 10. Cultural Anthropology and Ethnosemiotics, Vol. 7, № 3; pp.: 8 – 18
• Schrijver, P. 2019. Talking Neolithic: the case for Hatto-Minoan and its relationship to Sumerian, Proceedings of the workshop on Indo-European origins held at the Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology, Leipzig, December 2–3, 2013
• Hooker, J. T. "Problems and Methods in the Decipherment of Linear A.", Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, no. 2, Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, 1975, pp. 164–72
• Younger, John (2000). "10c. Place names". Linear A texts in phonetic transcription. University of Kansas.
• Brown, Raymond A. (1985). Evidence for pre-Greek speech on Crete from Greek alphabetic sources. Amsterdam: Adolf M. Hakkert. ISBN 978-9-02-560876-7.
• Chadwick, John (1967). The Decipherment of Linear B. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-39830-5.
• Cook, Mark. (2022). Rewriting History: The decipherment of Linear A and a history of Egypto-Cretan relations in the Middle and Late Bronze Ages. Sydney. ISBN 978-0-646-86541-6.
• Daniels, Peter T.; Bright, William (1996). The World's Writing Systems. Oxford: Oxford University Press. ISBN 978-0-19-507993-7.
• Dietrich, Manfried; Loretz, Oswald (2001). In Memoriam: Cyrus H. Gordon. Münster: Ugarit-Verlag. ISBN 978-3-934628-00-7.
• Facchetti, Giulio M.; Negri, Mario (2003). Creta Minoica: Sulle tracce delle più antiche scritture d'Europa (in Italian). Firenze: L.S. Olschki. ISBN 978-88-222-5291-3.
• Finkelberg, Margalit (1998). "Bronze Age Writing: Contacts between East and West" (PDF). In Cline, E.H.; Harris-Cline, D. (eds.). The Aegean and the Orient in the Second Millennium. Proceedings of the 50th Anniversary Symposium, Cincinnati, 18–20 April 1997. Liège 1998. Aegeum. Vol. 18. pp. 265–272. Archived from the original (PDF) on 3 March 2016.
• Owens, Gareth (1999). "The Structure of the Minoan Language" (PDF). Journal of Indo-European Studies. 27 (1–2): 15–56. ISSN 0092-2323. Archived from the original (PDF) on 23 July 2020. Retrieved 24 March 2015.
• Palaima, Thomas G. (1997) [1989]. "Cypro-Minoan Scripts: Problems of Historical Context". In Duhoux, Yves; Palaima, Thomas G.; Bennet, John (eds.).
• Robinson, Andrew (2009). Writing and Script: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press. ISBN 978-9-40-215757-4.
• van Soesbergen, Peter (2016). "Part 1, Text". Hurrians and Hurrian in Minoan Crete. Minoan Linear A. Vol. I. Amsterdam: Brave New Books. ISBN 978-0-19-956778-2.
• Davis, S. (March 1959). "New Light on Linear A". Greece & Rome. 6 (1): 20–30.
• Ferrara, Silvia; Valério, Miguel; Montecchi, Barbara (2022). "The Relationship between Cretan Hieroglyphic and Linear A: a palaeographic and structural approach" (PDF). Pasiphae – Journal of Aegean Philology and Antiquity. 26 (16): 81–109. doi:10.19272/202233301006. ISSN 2037-738X.
• Judson, A. P. (2020). The Undeciphered Signs of Linear B. Interpretation and Scribal Practices. Cambridge.
• Marangozis, John (2007). An introduction to Minoan Linear A. LINCOM Europa, ISBN 3-89586-386-6
• Montecchi, Barbara (January 2010). "A Classification Proposal of Linear A Tablets from Haghia Triada in Classes and Series". Kadmos. 49 (1): 11–38. doi:10.1515/KADMOS.2010.002. ISSN 0022-7498. S2CID 124902710.
• Thomas, Helena (2003). Understanding the transition from Linear A to Linear B script (D. Phil. thesis). University of Oxford. Unpublished PhD dissertation. Supervisor: Professor John Bennet. Includes bibliographical references (leaves 311–338).
• Woodard, Roger D. (1997). Greek Writing from Knossos to Homer. New York: Oxford University Press. ISBN 978-0-19-510520-9. (Review Archived 19 February 2006 at the Wayback Machine)