Lippay János

egyetemi tanár

Zombori Lippay János (Pozsony, 1606. november 1.Trencsén, 1666. június 12.) egyetemi tanár, Lippay György esztergomi érsek öccse.

Lippay János
Született 1606
Pozsony
Elhunyt 1666. június 12. (59-60 évesen)
Trencsén
Állampolgársága magyar
Foglalkozása egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippay János témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Lippai vagy Lippay János 1606. november 1-jén született Pozsonyban. Családja a 17. század első felében vált ismertté. Apja Lippai János volt, aki magas hivatalnoki tisztséget töltött be, a legfőbb bíróság elnöke volt. Négy fiúgyermeke közül Gáspár a királyi kamara elnöke volt hosszú éveken át. János és a testvérek közül a legfiatalabb Ferenc, szerzetesek lettek. A legidősebb bátyjuk György 24 éven át volt esztergomi érsek, korának kiemelkedő személyisége. Ő alapította meg a nagyszombati egyetem jogi karát is. Nevéhez fűződik a 16. század közepe után létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése, átalakítása is, amely szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert. E kerthez kapcsolódik öccse, Lippai János életének utolsó, de igen alkotó korszaka:

Lippay János a bécsi és a pozsonyi iskolákban végezte tanulmányait. 1624. október 7-én Leobenben lépett be a jezsuita rendbe, novíciusként. 1626 és 1628 között Grácban filozófiát tanult, 1629–30-ban Győrben, 1631-ben pedig Nagyszombatban volt a grammatika oktatója. 1632–35-ben teológiát tanult, majd a héber nyelv tanára lett. 1635. július 7-én szentelték pappá, Grácban. 1636-ban Komáromban tett ünnepélyes fogadalmat. 163841között a kollégium rektora, Győrben. Utolsó fogadalmát 1643. február 2-án Nagyszombatban tette. 1642-ben Bécsben volt a héber nyelv tanára, 1646-ban Nagyszombatban helyettes rektor, 1647-ben Szakolcán és 1649-ben Trencsénben elöljáró. 1653-ban Nagyszombatban a nemes ifjak kollégiumának igazgatója, 165966 között pedig az érseki udvarban élt Pozsonyban, ahova bátyja Lippay György hívására érkezett. Az akkor már híres reneszánsz díszkert fölkeltette érdeklődését a botanika, a kertészeti irodalom iránt. Bátyja kérésére ő írta meg az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvet (Posoni Kert címmel).

A Posoni kertSzerkesztés

Háromkötetes művében a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati tanácsait írta le saját tapasztalatai alapján. Az első kötet Virágos kert címmel jelent meg 1664-ben, a második kötet a Veteményes kert szintén 1664-ből, a harmadik pedig a Gyümölcsös kert, ami Bécsben jelent meg, 1667-ben.

MűveiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés