Lippay János

(1606-1666) botanikus egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 12.

Zombori Lippay János (Pozsony, 1606. november 1.Trencsén, 1666. június 12.) egyetemi tanár, Lippay György esztergomi érsek öccse.

Lippay János
Született

Pozsony[2]
Elhunyt

Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • botanikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippay János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja a 17. század első felében vált ismertté. Nagyapja, János volt a nemességszerző.[3] Apja is Lippai János volt, aki magas hivatalnoki tisztséget töltött be, a legfőbb bíróság elnöke volt. Négy fiúgyermeke közül Gáspár a királyi kamara elnöke volt hosszú éveken át. János és a testvérek közül a legfiatalabb Ferenc, szerzetesek lettek. A legidősebb bátyjuk György 24 éven át volt esztergomi érsek, korának kiemelkedő személyisége. Ő alapította meg a nagyszombati egyetem jogi karát is. Nevéhez fűződik a 16. század közepe után létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése, átalakítása is, amely szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert. E kerthez kapcsolódik öccse, Lippai János életének utolsó, de igen alkotó korszaka:

Lippay János a bécsi és a pozsonyi iskolákban végezte tanulmányait. 1624. október 7-én Leobenben lépett be a jezsuita rendbe, novíciusként. 1626 és 1628 között Grácban filozófiát tanult, 1629–30-ban Győrben, 1631-ben pedig Nagyszombatban volt a grammatika oktatója. 1632–35-ben teológiát tanult, majd a héber nyelv tanára lett. 1635. július 7-én szentelték pappá, Grácban. 1636-ban Komáromban tett ünnepélyes fogadalmat.

163841 között a kollégium rektora, Győrben. Utolsó fogadalmát 1643. február 2-án Nagyszombatban tette. 1642-ben Bécsben volt a héber nyelv tanára, 1646-ban Nagyszombatban helyettes rektor, 1647-ben Szakolcán és 1649-ben Trencsénben elöljáró. 1653-ban Nagyszombatban a nemes ifjak kollégiumának igazgatója, 165966 között pedig az érseki udvarban élt Pozsonyban, ahova bátyja Lippay György hívására érkezett. Az akkor már híres reneszánsz díszkert fölkeltette érdeklődését a botanika, a kertészeti irodalom iránt. Bátyja kérésére ő írta meg az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvet (Posoni Kert címmel).

A Posoni kert

szerkesztés

Háromkötetes művében a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati tanácsait írta le saját tapasztalatai alapján. Az első kötet Virágos kert címmel jelent meg 1664-ben, a második kötet a Veteményes kert szintén 1664-ből, a harmadik pedig a Gyümölcsös kert, ami Bécsben jelent meg, 1667-ben.

  • Lippai János: A Posoni kert, kiben minden kerti munkák, rendelések, virágokkal, veteményekkel, fákkal, gyümölcsökkel és kerti csömötékkel való baimolódások: azoknak nemek, hasznok, bé-csinálások bövségessen magyar nyelven le-irattattanak. Győr, 1753. (reprint kiadás: Pytheas Kiadó és Nyomda, 2006)
  1. a b c http://lexikon.katolikus.hu/L/Lippay.html
  2. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. január 4., PIM63431
  3. Póka Ágnes 2021: Gyalui Thorda Zsigmond naplója (1558-1568). Budapest, 300.

További információk

szerkesztés
  • Magyar biokertek a XVII. században; vál., szerk., bev. Surányi Dezső / Lippai János: Posoni kert, 1664–1667 / Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása, 1669; Natura, Bp., 1987
  • Stirling János: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században. Művelődéstörténeti tanulmányok; Enciklopédia, Bp., 1996