Lippay János
Zombori Lippay János (Pozsony, 1606. november 1. – Trencsén, 1666. június 12.) egyetemi tanár, Lippay György esztergomi érsek öccse.
| Lippay János | |
| Született | Pozsony[2] |
| Elhunyt | |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lippay János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Lippai vagy Lippay János 1606. november 1-jén született Pozsonyban. Családja a 17. század első felében vált ismertté. Nagyapja János volt a nemességszerző.[3] Apja is Lippai János volt, aki magas hivatalnoki tisztséget töltött be, a legfőbb bíróság elnöke volt. Négy fiúgyermeke közül Gáspár a királyi kamara elnöke volt hosszú éveken át. János és a testvérek közül a legfiatalabb Ferenc, szerzetesek lettek. A legidősebb bátyjuk György 24 éven át volt esztergomi érsek, korának kiemelkedő személyisége. Ő alapította meg a nagyszombati egyetem jogi karát is. Nevéhez fűződik a 16. század közepe után létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése, átalakítása is, amely szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert. E kerthez kapcsolódik öccse, Lippai János életének utolsó, de igen alkotó korszaka:
Lippay János a bécsi és a pozsonyi iskolákban végezte tanulmányait. 1624. október 7-én Leobenben lépett be a jezsuita rendbe, novíciusként. 1626 és 1628 között Grácban filozófiát tanult, 1629–30-ban Győrben, 1631-ben pedig Nagyszombatban volt a grammatika oktatója. 1632–35-ben teológiát tanult, majd a héber nyelv tanára lett. 1635. július 7-én szentelték pappá, Grácban. 1636-ban Komáromban tett ünnepélyes fogadalmat.
1638–41 között a kollégium rektora, Győrben. Utolsó fogadalmát 1643. február 2-án Nagyszombatban tette. 1642-ben Bécsben volt a héber nyelv tanára, 1646-ban Nagyszombatban helyettes rektor, 1647-ben Szakolcán és 1649-ben Trencsénben elöljáró. 1653-ban Nagyszombatban a nemes ifjak kollégiumának igazgatója, 1659–66 között pedig az érseki udvarban élt Pozsonyban, ahova bátyja Lippay György hívására érkezett. Az akkor már híres reneszánsz díszkert fölkeltette érdeklődését a botanika, a kertészeti irodalom iránt. Bátyja kérésére ő írta meg az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvet (Posoni Kert címmel).
A Posoni kert szerkesztés
Háromkötetes művében a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati tanácsait írta le saját tapasztalatai alapján. Az első kötet Virágos kert címmel jelent meg 1664-ben, a második kötet a Veteményes kert szintén 1664-ből, a harmadik pedig a Gyümölcsös kert, ami Bécsben jelent meg, 1667-ben.
Művei szerkesztés
- Lippai János: A Posoni kert, kiben minden kerti munkák, rendelések, virágokkal, veteményekkel, fákkal, gyümölcsökkel és kerti csömötékkel való baimolódások: azoknak nemek, hasznok, bé-csinálások bövségessen magyar nyelven le-irattattanak. Győr, 1753. (reprint kiadás: Pytheas Kiadó és Nyomda, 2006)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c http://lexikon.katolikus.hu/L/Lippay.html
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
- ↑ Póka Ágnes 2021: Gyalui Thorda Zsigmond naplója (1558-1568). Budapest, 300.
Források szerkesztés
- Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Budapest, 1936
- Lippay János, Magyar Katolikus Lexikon
- Lippai János[1]
- Rapaics Raymund: A magyarság virágai, Budapest, 1932 ISBN 963 292 024 4
További információk szerkesztés
- Magyar biokertek a XVII. században; vál., szerk., bev. Surányi Dezső / Lippai János: Posoni kert, 1664–1667 / Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása, 1669; Natura, Bp., 1987
- Stirling János: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században. Művelődéstörténeti tanulmányok; Enciklopédia, Bp., 1996
