Főmenü megnyitása

Lovász Pál (Bácsföldvár, 1896. május 28.Pécs, 1975. november 16.) költő.

Lovász Pál
Született 1896. május 28.
Bácsföldvár
Elhunyt 1975. november 16. (79 évesen)
Pécs
Foglalkozása költő

ÉleteSzerkesztés

Lovász Pál 1896. május 28-án született Bácsföldváron. 1923-ban szerzett jogi doktorátust a szegedi tudományegyetemen. 1922-1928 között a Népjóléti Minisztérium tisztviselője volt Budapesten, 1928-tól 1951-ig pedig Pécsen az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) igazgatója volt.

1922-ben jelent meg első verseskötete. Lírája inkább a kor konzervatív költészetével tartott rokonságot, de sokat tett a kortárs irodalom haladó törekvéseinek ápolásáért, valamint Pécs irodalmi életének fellendítéséért is.

1941-től 1942-ig a Sorsunk társszerkesztője, 1931-től 1944-ig pedig a Janus Pannonius Társaság alapító tagja, titkára, majd főtitkára volt. Segítette a Sorsunk című folyóirat kiadását és a Pécsen élő Várkonyi Nándor, Csorba Győző és Weöres Sándor művészi kibontakozását is.

Költő is volt, kit egyik korai kötete kapcsán Kosztolányi Dezső "finom, rezzenékeny léleknek" -ként jellemzett.

A második világháború után az irodalmi élettel való kapcsolatai meglazultak. A diktatúra éveiben keserves körülmények közt élt. Állásából kitették, nyugdíjat nem kapott, biztosítási ügynökként kereste kenyerét. Senki sem tudta, hogy 1956 őszén versciklust írt a forradalomról. Titkolózásának okait maga világítja meg egy most előkerült feljegyzésében, melyet a költő fia 2006 nyarán egy szekrény mélyén talált meg véletlenül...:

Verseimet titokban, félelmek között írtam. Senkinek, sem ismerősnek, sem jóbarátnak, rokonnak meg nem mutattam, nehogy bajba sodorjak valakit. Legtöbbször éjjel, sötétben, tapogatva, kuszán rovom a sorokat. A házban, ahol lakom, az ÁVO megbízottai, besúgói is laknak. Minden csöngetés ijedelmet kelt bennem… A félelem betege lettem.

A Mecseki rapszódia negyvenhat versből álló versciklus, mely jórészt a forradalom pécsi eseményeire utal, de országos, sőt egyetemes összefüggésekkel a hátterükben. Az első vers (Vörös avaron) őszi hangulatkép, az utolsó (Kétség) a reménytelenség és a titkos remény vívódása:

"… Öt torony fölött hallgat a Mecsek, / sötét az erdő, kétség kerüli: / elárult föld elárult fáinak / lesz tavasza, lesznek még rügyei?"

E két hangulat között felvonulnak a tüntetők, feldübörögnek az orosz tankok, diákok és munkások hullanak véresen a földre, a szabadságharcosok a hegyekben bujkálnak, "Budapest már vérpadra vitetett", Magyaróváron géppuskák sortüze arat a daloló felvonulók között, suhancok támadnak benzines palackokkal a harckocsik ellen, végül a lángok, a füst meg a kétségbeesés éjszakába borítja az egész országot.

MunkáiSzerkesztés

  • A Tisza mentén (versek, Óbecse, 1922)
  • A Janus Pannonius Társaság tíz esztendeje, 1931–1941 (Pécs, 1941)
  • Vándorút (versek, Pécs, 1942)
  • Arckép (válogatott versek, Pécs, 1975)
  • Mecseki rapszódia (Pécs, 1956 őszutó, Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Pécs, 2006)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lovász Pál titkolt forradalmi versei [1]
  • Bertha Bulcsú: Interjú L. P.-lal (Délutáni beszélgetések, Bp., 1978);
  • Tüskés Tibor: L. P. halálára (Élet és Irod., 1975. 47. sz.);
  • Csányi László: L. P. arcképe (Jelenkor, 1976. 9. sz.).
  • Galambosi László: Bíborban. L. P. emlékének (vers, Jelenkor, 1976. 1. sz.);
  • Csorba Győző: L. P. (vers, Jelenkor, 1976. 7-8. sz.);
  • Weöres Sándor: L. P. emlékére (vers, Élet és Irod., 1976. 41. sz.).
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918-2000). Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2001.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.