Lovász Pál

Lovász Pál (Bácsföldvár, 1896. május 28. – Pécs, 1975. november 16.) költő.

Lovász Pál
Született	1896. május 28. Bácsföldvár
Elhunyt	1975. november 16. (79 évesen) Pécs
Foglalkozása	költő
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Lovász Pál 1896. május 28-án született Bácsföldváron. 1923-ban szerzett jogi doktorátust a szegedi tudományegyetemen. 1922-1928 között a Népjóléti Minisztérium tisztviselője volt Budapesten, 1928-tól 1951-ig pedig Pécsen az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) igazgatója volt.

1922-ben jelent meg első verseskötete. Lírája inkább a kor konzervatív költészetével tartott rokonságot, de sokat tett a kortárs irodalom haladó törekvéseinek ápolásáért, valamint Pécs irodalmi életének fellendítéséért is.

1941-től 1942-ig a Sorsunk társszerkesztője, 1931-től 1944-ig pedig a Janus Pannonius Társaság alapító tagja, titkára, majd főtitkára volt. Segítette a Sorsunk című folyóirat kiadását és a Pécsen élő Várkonyi Nándor, Csorba Győző és Weöres Sándor művészi kibontakozását is.

Költő is volt, kit egyik korai kötete kapcsán Kosztolányi Dezső "finom, rezzenékeny léleknek" -ként jellemzett.

A második világháború után az irodalmi élettel való kapcsolatai meglazultak. A diktatúra éveiben keserves körülmények közt élt. Állásából kitették, nyugdíjat nem kapott, biztosítási ügynökként kereste kenyerét. Senki sem tudta, hogy 1956 őszén versciklust írt a forradalomról. Titkolózásának okait maga világítja meg egy most előkerült feljegyzésében, melyet a költő fia 2006 nyarán egy szekrény mélyén talált meg véletlenül...:

„	Verseimet titokban, félelmek között írtam. Senkinek, sem ismerősnek, sem jóbarátnak, rokonnak meg nem mutattam, nehogy bajba sodorjak valakit. Legtöbbször éjjel, sötétben, tapogatva, kuszán rovom a sorokat. A házban, ahol lakom, az ÁVO megbízottai, besúgói is laknak. Minden csöngetés ijedelmet kelt bennem… A félelem betege lettem.	”

A Mecseki rapszódia negyvenhat versből álló versciklus, mely jórészt a forradalom pécsi eseményeire utal, de országos, sőt egyetemes összefüggésekkel a hátterükben. Az első vers (Vörös avaron) őszi hangulatkép, az utolsó (Kétség) a reménytelenség és a titkos remény vívódása:

"… Öt torony fölött hallgat a Mecsek, / sötét az erdő, kétség kerüli: / elárult föld elárult fáinak / lesz tavasza, lesznek még rügyei?"

E két hangulat között felvonulnak a tüntetők, feldübörögnek az orosz tankok, diákok és munkások hullanak véresen a földre, a szabadságharcosok a hegyekben bujkálnak, "Budapest már vérpadra vitetett", Magyaróváron géppuskák sortüze arat a daloló felvonulók között, suhancok támadnak benzines palackokkal a harckocsik ellen, végül a lángok, a füst meg a kétségbeesés éjszakába borítja az egész országot.

Munkái

• A Tisza mentén (versek, Óbecse, 1922)
• A Janus Pannonius Társaság tíz esztendeje, 1931–1941 (Pécs, 1941)
• Vándorút (versek, Pécs, 1942)
• Arckép (válogatott versek, Pécs, 1975)
• Mecseki rapszódia (Pécs, 1956 őszutó, Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Pécs, 2006)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

• Lovász Pál titkolt forradalmi versei [1]
• Bertha Bulcsú: Interjú L. P.-lal (Délutáni beszélgetések, Bp., 1978);
• Tüskés Tibor: L. P. halálára (Élet és Irod., 1975. 47. sz.);
• Csányi László: L. P. arcképe (Jelenkor, 1976. 9. sz.).
• Galambosi László: Bíborban. L. P. emlékének (vers, Jelenkor, 1976. 1. sz.);
• Csorba Győző: L. P. (vers, Jelenkor, 1976. 7-8. sz.);
• Weöres Sándor: L. P. emlékére (vers, Élet és Irod., 1976. 41. sz.).
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918-2000). Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2001.
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.