Luka (Sali)
Luka falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.
| Luka | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sali |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 282 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 124 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 58′ 43″, k. h. 15° 05′ 53″43.978739°N 15.098171°EKoordináták: é. sz. 43° 58′ 43″, k. h. 15° 05′ 53″43.978739°N 15.098171°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésZárától légvonalban 19 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7 km-re, közúton 10 km-re északnyugatra a Dugi-sziget délkeleti felén, az északkeleti parton a sziget legmagasabb hegye a Vela Straža alatt egy szép és tágas öbölben Žman és Savar között fekszik.
Története
szerkesztésA települést 1365-ben „Vallis Sancti Stephani” alakban említik először. Később Sustipanja Lukának (Sustipanjska Luka) hívták,[2] neve ebből rövidült a mai Lukára, ami magyarul kikötőt jelent. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 210, 1910-ben 499 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 199 lakosa volt, akik hagyományosan szőlő- és olajbogyó termesztéssel, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak. Védett kikötőjébe gyakran futnak be jachtok és vitorlás hajók. A település szép tengerparti sétányokkal és természetes strandokkal rendelkezik. Népessége a nyári hónapokban többszörösére nő.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 162 | 181 | 212 | 257 | 365 | 384 | 406 | 350 | 375 | 364 | 298 | 333 | 135 | 164 | 99 | 123 |
Nevezetességei
szerkesztés- Szent István első vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma 1882-ben épült a középkori templom helyén. Egyhajós épület, homlokzata felett nyitott, kétnyílású harangtoronnyal. A templomnak három oltára van. A főoltáron márvány szentségtartó és Szent István fából faragott szobra (tiroli munka) látható. A jobb oldali mellékoltár a Rózsafüzér királynője tiszteletére van szentelve, az oltárán álló Mária-szobor ugyanannak a tiroli mesternek, Giuseppe Runggaldietnek a munkája mint a főoltáron álló szobor. A bal oldali mellékoltár a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van szentelve. A falakon a keresztút 14 stációját ábrázoló olajjal vászonra festett képek Matej Metlikovič alkotásai 1988-ból. A templom északkeleti oldalán van a temető. Ma Zárában az egyházművészeti múzeumban három olyan tárgyat őriznek amelyek Lukáról származnak: Egy gótikus poliptichon a halott Krisztust ábrázoló középső töredékét, egy aranyozott ezüst cibóriumot gazdag gótikus díszítéssel és egy 15. századi aranyozott ezüst körmeneti keresztet.[2]
- A település Szent Miklósnak az utazók és tengerészek védőszentjének tiszteletére szentelt fogadalmi temploma a parton áll. A templomot 1910-ben kezdték építeni. A szerény oltáron a szent fából faragott szobrocskája áll. Abból a kis kápolnából hozták át, amely korábban lukai völgynél a mai hősi emlékmű közelében volt.[2]
- A falutól egy kilométerre délnyugatra találhatók Suvčeno templomának romjai. A templom titulusa nem ismert.[2]
- A falu hagyományos fesztiválját minden év augusztus 2-án és 3-án tartják, amely az egyházi liturgikus reform előtt Szent István teste megtalálásának ünnepe volt. A helyiek az ünnepet Sustipanjának nevezik.[2]
- A közeli Bok-öbölben gyógyiszap található.
További információk
szerkesztés- Sali község hivatalos oldala (horvátul)
- Dugi otok turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Luka turistainformációk Archiválva 2015. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Luka (Luka története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
