Máthé Imre (botanikus)

(1911–1993) magyar botanikus, agrobotanikus, az MTA tagja

Id. Máthé Imre (Debrecen, 1911. január 21.Budapest, 1993. május 2.) botanikus, agrobotanikus. Florisztikai kutatásai mellett számottevő eredményeket ért el a növényökológiában és a gyógynövények hatóanyag-vizsgálatában. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Ifj. Máthé Imre (1942) növénykémikus, növényökológus és Máthé Ákos (1947) botanikus apja.

Máthé Imre
Életrajzi adatok
Született1911. január 21.
Debrecen
Elhunyt1993. május 2. (82 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mintbotanikus
IskoláiDebreceni Egyetem
Szakmai kitüntetések
Kossuth-díj (1955)
A Wikimédia Commons tartalmaz Máthé Imre témájú médiaállományokat.
Emléktáblája Gödöllőn

Élete szerkesztés

1934-ben szerzett tanári diplomát a debreceni Tisza István Tudományegyetem Kertészeti Karán, doktori címét is ott szerezte. Diplomázása után a kar növénytani tanszékén előbb díjtalan gyakornok, majd Soó Rezső tanársegédje, később adjunktusa lett. Soó irányítása alatt tevékenyen részt vett a fejlesztés alatt álló Egyetemi Botanikus Kert szabadföldi és növényházi kultúráinak kialakításában. Egy időben az egyetem növénytani intézetének önálló vezetője volt, emellett a Bölcsészettudományi Kar Növénytani Intézetének vezetését is ellátta. 1940-ben egyetemi magántanári kinevezést kapott, 1941–1944 között a növénytani tanszék vezetője lett. Az 1940-es években Debrecen mellett oktatott a keszthelyi Georgikonban és a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán is, tanszékvezető főiskolai tanárként.

1945-től 1957-ig az akkor még budapesti Magyar Agrártudományi Egyetemen nyilvános rendes tanárként oktatott; 1950-51, illetve 1955-57 között az egyetem rektora is volt. 1956-os forradalmi szerepvállalása miatt – többek közt megszervezte az egyetem forradalmi bizottságát, illetve jóváhagyta 16 rákosista beállítottságú dolgozó kitiltását az intézmény területéről – azonban fegyelmi eljárás indult ellene[1]; ezt követően a Gyógynövénykutató Intézethez került, ahol 1964-ig dolgozott; később pedig az MTA vácrátóti Botanikai Kutatóintézetének tanácsadójaként tevékenykedett.

Oktatói tevékenységei közül kiemelkedik, hogy bevezette a növényökológia oktatását, továbbá az ő kezdeményezésére és irányításával létesült a növénytani tanszék saját botanikus kertje a ma a Budai Arborétumhoz tartozó 500 négyszögöles területen, ahol többek között Máthé is végzett agrobotanikai kísérleteket (pl. a szárazságtűrő rizs nemesítésekor). Meghatározó szerepe volt az egyetem Gödöllőre való költöztetésében is.

Munkássága szerkesztés

 
A Farkasréti temető Urnaháza. Itt található Máthé Imre urnafülkéje is.

Jelentős florisztikai kutatásokat végzett, gyűjtéseivel hozzájárult az Alföld, Erdély és az Északi-középhegység vegetációtérképezéséhez. Ő végezte el az első magyarországi természetvédelmi terület, a Bátorligeti-láp botanikai felmérését. Számottevő eredményeket ért el a növénytársulástanban (réttipológiai vizsgálatok), a növényökológiában (a növényi produkció és fejlődés kutatása) és a növénykémiában (növényihatóanyag-vizsgálatok). Jelentős agrobotanikai eredményei közé tartozik több vadon élő növényfaj honosítása, fűtársítási vizsgálatai és a szárazságtűrő rizs kinemesítése. A Magyarország kultúrflórája című agrobotanikai kiadványsorozat 15–50. kötetének megjelenése alatt a sorozat szerkesztőbizottságának elnöke volt. Orvosbotanikai kutatásai eredményeként a hazai gyógynövénykincs hatóanyag-változékonyságának vizsgálatával és növényföldrajzi feltérképezésével ért el jelentős eredményeket.

Tudományos eredményei elismeréseként 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1970-ben rendes tagjává választotta. 1951-ben Népköztársasági Érdemrend kormánykitüntetésben, 1955-ben Kossuth-díjban részesült.

Főbb művei szerkesztés

  • A hortobágyi Ohat-erdő vegetációja, Pécs, 1933
  • A szarvaskerepről (Lotus corniculatus L.), különös tekintettel társulási és társítási viszonyaira, Budapest, 1953
  • A rétek és legelők, valamint a gyepszakaszok botanikai problémái, Budapest, 1954
  • Vegetációtanulmányok a nógrádi flórajárás területén, különös tekintettel rétjeinek, legelőinek ökológiai viszonyaira, Budapest, 1956
  • Vadontermő gyógynövényeink elterjedési (arealgeografiai) viszonyai, Budapest, 1958
  • A kamilla Matricaria chamomilla L. magyarországi termőhelyei, Budapest, 1960
  • Réttipológiai tanulmányok a Mátra fennsíkján, Budapest, 1960 [Kovács Margittal]
  • A gyöngyösi Sárhegy vegetációja, Budapest, 1962 [Kovács Margittal]

Emlékezete szerkesztés

  • Az Egymásért vagyunk című, 2020-ban megjelent tudománytörténeti összeállításban munkásságára történő visszatekintés jelenik meg.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Földművelésügyi Minisztérium előterjesztése a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságához az agrárfelsőoktatási intézmények egyes tanszékvezetőinek ellenforradalmi tevékenység alapján történő felelősségrevonása tárgyában. 1957. augusztus 18. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-K-1-c-116, 0059/1957
  2. Dr. Szabó László Gyula: Egymásért vagyunk. Pécsi Tudományegyetem, 2020. (Hozzáférés: 2020. június 26.) ISBN 9786150081724

Források szerkesztés

  • Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 791. o. ISBN 963-9257-07-9  
  • A Földművelésügyi Minisztérium előterjesztése a Minisztertanácshoz Máthé Imre rektori kinevezése tárgyában. 1955. szeptember 28. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-K-1-c-087, 001/114/1955