Mátrai Gyula

(1905–1977) építész

Mátrai Gyula (Munkács, 1905. június 8.Budapest, 1977. január 2.) kétszeres Kossuth-díjas magyar építész.

Mátrai Gyula
Született Gottvald Gyula
1905. június 8.
Munkács
Elhunyt 1977. január 2. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Sipos Klára
Foglalkozása építész
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető (37/2-1-47)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Életrajza szerkesztés

Mátrai Gyula (1945-ig Gottvald Gyula) 1905. június 8-án született a kárpátaljai Munkácson Gottvald Gyula és Mátrai Mária gyermekeként. Két évig a brnói műegyetem gépészmérnöki karán tanult, majd beiratkozott a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemre, ahol építészmérnöki diplomát szerzett. Eleinte magánirodáknál dolgozott, majd önálló tervezőirodát nyitott és ipari épületek tervezésére szakosodott. 1934-ben Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Sipos Izrael és Strasser Róza lányával, Klárával.[3]

Az 1940-es években több nagy gyár tervét elkészítette: Wolf Johannával együtt ő tervezte a nyergesújfalui Viscosát, az ő terve a mátyásföldi Ikarus, valamint a Kőbányai Fonoda csarnokainak is ő készítette el a terveit.

1945 után ő vezette a Magyar Építő Rt., a későbbi Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalat tervezési részlegét. Itt alakította ki a szervezett helyszíni és előregyártás módszereit, és tervezte meg az első nagy előregyártott csarnokot, az 1947-ben átadott Ganz-gyári hajtóműhelyt.

1951-től az Ipartervnél az Előregyártott Ipari Épülettervező Iroda vezetője volt. Ő fejlesztette tovább a helyszíni nagy-elemes előregyártást, ezenkívül létesítmények sorának terveit készítette el: az inotai, a dunaújvárosi, 1952-1954 között Pászti Károllyal és Vasek Lászlóval a Berentei Hőerőmű, 1953–1956 között a tiszapalkonyai, 1956–1960 között a pécsi hőerőművet Pászti Károllyal, valamint a gyöngyösi Kitérőgyárat és a csepeli Szerkezeti és Emelőgépgyár csarnokát is.

Tervezett ezenkívül monolit lakóépületeket, kísérleti panelházat, acélszerkezetű csarnokokat, hűtőtornyokat, silókat és víztornyokat is. Csarnokai jelentősen hatottak a modern ipari épületek formai fejlődésére.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés